Manókuckó a garázsban

Balázs egyik kezével a zsiráfos kirakós játék darabjait illesztgeti, a másikkal ellenben már lecsap a vadonatúj lapátra. Nem egy elveszett gyerek! Szerencsére nagy tülekedés nincs a homokozóban, ugyanis az egész csoportban mindössze öt gyereket számlálok – nagy ügybuzgalommal pogácsát és fagylaltot készítenek. A Napsugár családi napköziben járok Egerben. Új találmány az ilyesmi, legalábbis nekem, a fiam tizenkét éve ugyanis még „tömegverekedésbe” keveredhetett a zsúfolt bölcsődében a lábbal hajtott műanyag motorért.
Manapság már ott tartunk, hogy az ország huszonhatezer férőhelyére harminckétezer gyereket íratnak be. A tízezer lelkesnél népesebb településeknek kötelességük lenne bölcsődét fenntartani, de nincs rá pénzük: egy apróság helye évente legalább egymillió forintba kerül.
„Hova tegyem a gyereket?” – ezen töri a fejét a legtöbb kismama, s ezzel a címmel olvasott egy cikket Rabóczkiné Zelei Mária. Épp megszűnt az óvónői állása, de hiányzott neki a gyerekzsivaj. Akkor átcikázott fején az ötlet: milyen jó volna létrehozni egy magánbölcsődét! Sorra megkereste az Eger környéki falvak polgármestereit, akik rendre ugyanúgy feleltek: az elképzelés remek, csakhogy ők egy fillért se tudnak adni hozzá. Máriának azt tanácsolták, inkább családi napközit alapítson, ahova 20 hetestől 14 éves korig befogadhatja a gyerkőcöket. Egy-egy csoportban legfeljebb hét apróság ügyeskedhet. Ehhez a formához elég egy lakás vagy egy házrész, no meg néhány gondozó, akik elvégzik az előírt 40 órás kurzust. Az sem ritka, hogy egy anyuka ajánlja fel a helyet – lakrészt a családi házában vagy egy használaton kívüli garázst –, no meg a segítséget, hogy ő is vigyáz mások csemetéire. Itt az sem gond, ha az egyik kicsit reggel hatra hozzák, a másikért meg csak este hétkor jönnek – sőt, ha a szülők elfoglaltak, hétvégén is hozhatják a gyereket.
Manóvár, felsőtárkányi Kuckó… Mária ugyanazt érezte, mintha erdőben kéne ösvényt taposnia, de szép sorban megalakultak a családi napközik. Ma ötöt tart fenn az alapítványuk, ám azt tervezik, egy uniós pályázat jóvoltából még hetet rendezhetnek be. A működtetéshez – nem kis szerencsével – megnyerték az egri kistérségi iroda támogatását. Az öt évre szóló szerződésben rögzítették, hogy a kistérség állja a napközik fenntartási költségeinek felét. Így legalább nem kell horribilis térítési díjat szedniük a szülőktől.
Réka a kétévesek közt kész felnőttnek számít, hiszen ő ősszel már óvodába megy. Nem is bánja, hogy addig is közösségben lehet. Az édesanyja, Baranyiné Szecskó Katalin tanárnő, aki egy hónapja épp itt, a Napsugár családi napköziben talált állást. Így nyáron két legyet üt egy csapásra: végre hasznosnak érezheti magát, s közben a kislányát sem veszti szem elől.