www.szabadfold.hu

Kémprogram (spyware)
Olyan szoftverek, amelyek a számítógépről a tudtunk nélkül információkat juttatnak ki. Céljuk, hogy megszerezzék a megfertőzött számítógép felhasználójának személyes beállításait, feltérképezzék a szokásait. Leginkább valamilyen trójai faló részeként települnek a gépre, s a háttérben végzik tevékenységüket. Sok kémszoftver hátsó kaput is nyit a gépen.
Hatásos ellenük a legtöbb vírusirtó.

Hátsó kapu (backdoor)
Illetéktelen hozzáférést enged programokhoz vagy akár a teljes számítógéphez, így bizonyos személyek átvehetik az ellenőrzést a gépünk felett. A hátsó kapu lehetőséget ad arra, hogy az interneten keresztül megtekintsenek, módosítsanak vagy töröljenek adatokat gépünkről, de segítségével meg is figyelhető a felhasználó – például az, hogy milyen jelszavakat használ vagy milyen honlapokat látogat.
A vírusként települő hátsó kapuk kiirthatók, a különböző programokba gyárilag beépítettek (például a játékok úgynevezett csaláskódjai) nem – bár ez utóbbiak nem feltétlenül veszélyesek.

Billentyűleütés-rögzítők (keylogger)
A legveszélyesebb kémprogramok. A keylogging (eredetileg keystroke logging) szó szerint a billentyűleütések naplózását jelenti. Ha mi telepítünk számítógépünkre ilyen szoftvert – mondjuk kiskorú gyerekeink internetezésének felülvizsgálása céljából –, az a jobbik eset. Ellenben ha tudtunkon kívül, vírusként települ, egy hátsó kapu segítségével idegenek megszerezhetik a „naplóbejegyzéseket”, s így ellophatják például postaládánk jelszavát vagy a bankszámlánk hozzáférési adatait.
Legtöbbjüket a vírusirtók felismerik.

Adathalászat (phishing)
Az az eljárás, amikor egy hamis weboldal felhasználásával megpróbálják személyes adatainkat – azonosítót, jelszót, bankkártyaszámot stb. – megszerezni. Lényegében a csaló e-mailt küld a címzettnek, amellyel ráveszi az üzenetben szereplő hivatkozás (link) követésére. Ez egy hamis weblapra visz, ahol különböző személyes adatok megadását kérik a felhasználótól.
A pharming a phishing egyik technikája: egy valódi banki vagy pénzkezelési weboldalra nagyon hasonlító oldalt használva a csaló megszerzi a felhasználó bankkártyaszámát, titkos jelszavait, miközben az áldozat azt hiszi, hogy a megbízható, valódi oldalon jár. Nem más ez, mint az identitás ellopása.
A phishing elleni védelem alapjai megtalálhatók a böngészőkben: a phishingszűrő vészjelzést adhat a gyanús weboldalak meglátogatásakor. Mindig figyeljük a böngészőnk címsorát: csak a bankok saját webcímén adjunk meg adatokat! Ha a jelszavaink elküldése után az oldal nem a megszokott módon reagál, élhetünk a gyanúval: pharming áldozatává váltunk. Azonnal telefonáljunk a pénzintézetünknek, ahol a szakemberek nyomban intézkednek – jó esetben még mielőtt felhasználnák adatainkat a csalók.

Nigériai levelek, más néven 419-es levelek
Szintén a  pénzünket célozzák meg. Ha értesítést kapunk e-mailben, hogy hatalmas összeget nyertünk egy olyan játékon, amelyen igazából nem is vettünk részt, ne vegyük komolyan. Azt sem, ha valaki milliókat ajánl fel egy nemes célra, s azt sem, ha pénzt gyűjt a Holdon ragadt űrhajós rokona hazahozatalára. A jelenségről januári számunkban írtunk, a cikk megtalálható archívumunkban, a honlapunkon (tegyük hozzá: biztonságos honlapunkon).