www.szabadfold.hu

Az 1960-as években jártunk, tombolt a hidegháború.  Az Amerikai Egyesült Államok katonai vezetése parancsot adott egy olyan adattovábbítási rendszer kidolgozására, amely a hírközlő hálózatok megsérülése esetén is sikeresen juttat célba fontos információkat. A Pentagon támogatásával megalakult csoport, az ArpaNet, amely megalapozta a világháló informatikai hátterét – a világon első alkalommal 1969. október 25-én sikerült létrehozni kapcsolatot két számítógép között –, nem sejthette, hogy találmányával az ezredfordulóra éppen a civil társadalom kezébe ad hatékony fegyvert.

Mindenki számít
A patinás Time magazin szerkesztői 1927 óta évről évre megszavazzák, kit vagy kiket tartanak az év emberének. Teszik ezt annak alapján, hogy ki határozta meg – akár jó, akár rossz értelemben – az adott év híreit, eseményeit. De Gaulle, Kennedy, Martin Luther King, Gorbacsov, II. János Pál pápa – néhány az illusztris névsorból.  Nos, a Time szerint 2006-ban az év embere „Te” voltál, azaz a kisember, az egyén. S hogy mi rejtőzik a nagy szavak mögött? Nem más, mint a világháló, amelynek segítségével a társadalom soha nem tapasztalt kontrollt gyakorolhat a hatalom gyakorlói felett; sőt a nyilvánosság, a média erejét – kicsiben vagy időnként nagyban – bárki megtapasztalhatja, aki hangot ad véleményének a neten.
A világhálónak létezik egy nagyon értékes segítő társadalmi funkciója: ha az egyéni vélemény közérdeklődésre tart számot, és követőkre, terjesztőkre talál, akár milliók együttműködését képes létrehozni – így megvan az esélye, hogy a kisember kis véleménye is számítson, figyelmet követeljen.
A YouTube videofeltöltő oldal segítségével a hagyományos tévécsatornák sztárcsináló monopóliuma megtörni látszik: ismeretlen előadók és amatőr filmkészítők tudnak munkájuknak ismertséget, rajongótábort szerezni.
S emlékezzünk csak vissza: Magyarországon az évekkel ezelőtt a netre felkerült ügynöklistát a megjelentetőnek ugyan órákon belül el kellett távolítania, azt viszont nem lehetett megakadályozni, hogy a már letöltött példányok – a hálózat segítségével – elterjedjenek.

Egy kód története
A fontos információk, a hasznos ismeretek, a kultúra vagy éppen a kisebb-nagyobb botrányok terjesztésén túlmenően vannak – mondjuk így – kézzelfoghatóbb eredményei is az internet mozgósító erejének.
2007. május 1-jén Kevin Rose – az amerikai Digg.com tulajdonosa – nem gyanította, hogy ez a nap milyen izgalmakat tartogat a számára. A Digg működésének elve: ha tagjai bárhol a neten valami arra érdemeset olvasnak, néhány klikkelés segítségével elhelyezhetik az adott cikket vagy információt a Digg honlapján is. Így a lap olvasói már a társaik által megszűrt és ajánlott érdekességekhez juthatnak hozzá, és azokat a szavazatukkal a honlap nyitóoldalára juttathatják. Ilyen volt például a fent említett napon elhelyezett kis kód is (09 F9 11 32….. ), mellyel a HD-DVD-k másolását védő biztonsági rendszer feltörhetővé vált. A filmipar moguljai, jogászai felszólítására a honlap tulajdonosa nyomban eltávolította a jogsértő információt. S tette ezt aznap még körülbelül nyolcszázszor – majd végül feladta… A világhálóra kikerült kód ugyanis gyakorlatilag eltávolíthatatlanná vált, mert valaki mindig újra és újra felrakta azt. A mozimogulok vesztettek a kisemberekkel szemben: a kód mindmáig megtalálható a neten.