Ház a süllyesztőben

Az utcára néző két szoba fala nagyon, a belső helyiségek kevésbé károsodtak, a födém is javításra szorult. A ház tulajdonosa kárának megtérítését a csatorna kivitelezőjétől kérte. A vállalkozó el is ismerte a hibát, azonban vita támadt a kár nagyságát illetően. A kivitelező úgy vélte, csak a javítások árát kell megtérítenie, míg a tulajdonos az ingatlan értékének csökkenését is hozzászámította volna a cechhez. A kettő között négymillió forint különbség volt; nem csoda, hogy az ügy végül a bíróságon kötött ki.
A kivitelező azzal érvelt, hogy a vákuumtechnológia alkalmazása szükséges volt, a munkálatokat ráadásul a szükséges engedélyek birtokában végezték. Amennyiben a bíróság mégis úgy látná, hogy a károkozásért felelősség terheli a céget, a hibák kijavítása után értékcsökkenés akkor sem marad. Ez ügyben az alperes és a felperes is hozott szakértőt, és mivel ezek nagyjából az ellenkezőjét szakértették, a bíróság egy harmadikat rendelt ki, aki megállapította a maradandó értékcsökkenés tényét. Innentől kezdve csak a kereset jogalapját lehetett vitatni.
Többször volt már szó az általános felelősségi szabályokról ezeken az oldalakon. Eszerint a kártérítésnek három feltétele van: a kár, a jogellenes magatartás és a kettő közötti ok-okozati összefüggés. Jelen esetben a kivitelező azt hozta fel mentségére, hogy ugyan a kár vitathatatlan, azt az ő magatartása okozta, de ez a magatartás nem volt jogellenes, mert a szükséges engedélyek birtokában zajlott.
A kár tényét, valamint a károkozó magatartás és a kár közötti ok-okozati kapcsolatot a károsultnak kell bizonyítania. Ha viszont ez megvan, akkor a törvény eleve jogellenesnek tekint minden olyan magatartást, ami kárt okoz. Ez azt jelenti, hogy a károkozónak kell bizonyítania, hogy jogosan okozott kárt. Ehhez pedig a hatósági engedélyek megléte kevésnek bizonyult. A bíróság így a teljes kár megtérítésére kötelezte a kivitelezőt.