Sörözés vagy pelenkaszag?

Gyermekeink már az anyaméhben megérzik, ha valami nem stimmel a szüleik között. S persze azt is, ha szeretetteljes, elfogadó légkörbe csöppennek – ez egy egész életre szóló bizalommal és biztonságérzettel tölti el őket. A gyűlölködő, ingatag házassággal viszont az „ősök” jó előre elszúrhatják utódaik párkapcsolatait is.
A gyerekvállalás jókora felelősséggel jár. Ma jobbára egykorú fiatalok házasodnak össze, és ez nem túl szerencsés – vélte Vekerdy Tamás. A dédanyáink még 16 évesen váltak nővé, és jobbára hét évvel idősebb férfihoz mentek hozzá. A mai lányok már 12-13 évesen menstruálnak, ám ez nem jár együtt a személyiség érésével. Egy nő 23-28 éves korában érik meg arra, hogy önzetlenül odaforduljon egy másik lényhez, azaz alárendelje magát a csemetéje szükségleteinek. Egy 25 éves férfi viszont még nincs erre felkészülve, és úgy megrémül a pelenkaszagtól, hogy világgá szalad… A teremtés koronája jó esetben 33-35 éves korára jut el oda, hogy a sörözés helyett a családi körben töltött estéket válassza.
Az együtt élő emberek öntudatlanul megérzik, ha viharok dúlnak a másik lelkében. Ha például anya csapkod a konyhában, mert él a gyanúperrel, hogy a férje megint egy „rosszfélével” hetyeg, a gyerek láthatatlan radarjaival veszi a feszültséget. Ilyenkor jól teszi az anya, ha „virágnyelven” megvilágítja a helyzetet, nehogy a nebuló azt érezze: ő a galiba oka.
Tízéves korunkra megtanuljuk, hogy egy kapcsolatban mit tekintsünk apróságnak, és mit eget rengető sérelemnek – ezt már F. Várkonyi Zsuzsa magyarázta. A lélekgyógyász ugyancsak azt bizonygatta, hogy sorsunk könyvének fontos fejezetei már a szülői házban megíródnak. Egy lány megtanulja, hogy sose dühöngjön, egy fiú pedig, hogy sose sírjon. Egyes családokban tilos a túlzott jókedv, máshol nem illik mutatni a szomorúságot. Ám az álarcviselésnek ára van: aki nem búslakodhat és nem örülhet, gúnnyal ostorozza majd a társát. Aki nem lehet haragos, előszeretettel játssza az örök áldozat, a mártír szerepét. S aki semmilyen érzést sem mutathat, végül belebetegszik az elfojtásba.
Sérült gyermekénünk a felnőtt életünkbe is folyton beleszól. Kiskorunkban tanuljuk meg, hogy mennyire vagyunk értékesek, szerethetők. Ha a bennünk lakozó gyerek retteg, hogy elhagyják, gyanakvásunkkal az őrületbe hajszolhatjuk a párunkat. A féltékenység önbeteljesítő jóslat: az ilyen embertől tényleg menekülnek.
Más-más a fegyvertárunk, amivel a nemek háborújába indulunk. A nők szexmegvonással büntetnek, a férfiak a jelenlétük hiányával. A hölgyek hangosan jajgatnak, az urak meg csendben lelépnek, ha nem bírják tovább. Nem hiába jósolta Karinthy, hogy a férfi és a nő sose fogja megérteni egymást. Na jó, néhány évezredig még próbálkozunk…