Halálos füstölgés

Kéményjobbítók – így nevezi magát az az országos szövetség, amely időről időre felhívja a figyelmünket arra, hogy a fűtés veszélyes üzem. A gázkészülékek például nemcsak akkor okozhatnak bajt, ha elavultak vagy házilag „barkácsolva” szerelik fel azokat. Olykor még az is probléma, ha a lakás gondosan szigetelt, ugyanis a korszerű, gumibetétes ajtók, ablakok szinte légmentesen zárnak, s nem engedik be a friss levegőt. Így a lakás nem „lélegzik”.
A kéménybe kötött, de nyílt lángú bojler vagy cirkó kazán pedig sok levegőt szív el a helyiségből, ráadásul a gáztűzhely és vízmelegítő is fogyasztja az oxigént. A modern szag- és páraelszívók csak rontanak a helyzeten, ugyanis megeshet, hogy végül a kéményből szippantják vissza a levegőt.
Az alkalmi szellőztetés nem oldja meg a gondot, figyelmeztetnek a szakemberek, ezért a lakás levegőztetését már a készülék beszerelésekor lelkiismeretesen meg kell tervezni. Nem árt tehát, ha a fürdőszobában bütykölő mester körmére nézünk! A kémény huzatát az időjárás is befolyásolja, s így előfordulhat, hogy az égéstermék mégis visszaáramlik a lakásba. A gáz tökéletlen égésekor termelődő szén-monoxid pedig villámgyorsan balesetet okozhat.
Sok balesetet a nemtörődömség okoz, ezért sem érdemes kísérletezni engedély nélküli berendezésekkel. A fűtési szezon előtt érdemes mestert hívni, hogy ellenőrizze és tisztítsa ki a korosodó, porosodó készülékeket.
– Önmagában a jó kémény még nem garancia, hiszen a ház egész fűtési rendszerét kell megtervezni, összehangolni, majd rendszeresen megvizsgáltatni – magyarázza Marosvölgyi György, a Heves Megyei Tűzkév Kft. ügyvezető igazgatója. A kéményseprők ipartestületének elnökségi tagja maga is sok szabálytalanságot lát az országot járva: ablakon kidugott füstcsöveket, gázfűtéshez használt, oldalfalra biggyesztett, gondatlanul szigetelt mozdonykéményeket, amik akár be is dugulhatnak a jégtől. A szakember szerint nem érdemes azon spórolni, hogy feketén fogadunk gázszerelőt vagy a szakmában járatlan szakival építtetünk, béleltetünk kéményt. Falusi kőművesek sokszor nem ügyelnek arra, hogy megfelelő, fagy- és hőálló téglából rakják fel kéményt. Manapság pedig egyre többen térnek vissza a fatüzeléshez, a kémény falában lerakódott szurok pedig könnyen lángra kaphat. Nem mindegy, hogy a lángok átterjednek-e a házra…
– A kéményseprők nem adószedők, hanem kötelező szolgáltatást végeznek – mondja Marosvölgyi György. Ezért rosszul teszi, aki nem engedi be őket. Belügyminiszteri rendelet írja elő ugyanis, hogy évente kétszer ki kell tisztítaniuk a vegyes tüzelésű kéményeket, egy évben egyszer pedig ellenőrizniük kell a gázberendezéseket. A szén-monoxid-mérgezések hírének hallatán a gázzal fűtők közül is egyre többen eresztik be a szerencsehozó feketeruhást.
A szakember szerint ne várjunk csodát az üzletekben kapható, divatos szén-monoxid-érzékelőktől. Jobb, ha a szakértő szem veszi észre a szétcsúszott füstcsöveket, a megrepedt égődobokat. Akár ingyenes tanáccsal is szolgálnak a kéményseprők: ha például valaki kandallót szeretne a családi házába, érdemes előbb megérdeklődni, bekötheti-e a kéményébe a romantikus fűtőalkalmatosságot.
– Sok bosszúságot okoznak a panelházakban még tömegesen használt, öreg, faláttöréses gázkonvektorok is, melyek égéskor a nitrogén-dioxid mellett szén-monoxidot bocsátanak a szabadba. A legfőbb baj az, hogy e gázok szellőztetéskor visszaáramlanak a szobába. Az emeletes házak körül ugyanis gázburkot képeznek az égéstermékek, így hiába is nyitnak ablakot a lakók, esélyük sincs friss légáramlatra. A parapeteket mégsem szabad a kéményseprők engedélye nélkül felszámolni, ugyanis a központi fűtésről gondoskodó kazánt sokszor már nem bírja el a társasház közös kéménye. Így a lelkiismeretlen lakásfelújító miatt a szomszédoknak fájhat a fejük…