Lapáton szabadság miatt

A férfi nem nyugodott bele a dologba, hanem pereskedni kezdett. Rendkívüli felmondáshoz a munkavállaló súlyos kötelességszegése szükséges, ezt meg is alapozná, ha jogszerű felszólítás ellenére nem jelenik meg a munkahelyén. Kérdéses volt azonban, jogszerűen járt-e el a munkáltató, amikor előre egyeztetett időpontban nem engedte el a munkavállalót szabadságra.
A szabadság kiadásának időpontjáról nagyobb részben a munkáltató dönt. Azonban ezzel kapcsolatban van néhány általános jellegű kötelezettsége: úgy kell megszerveznie a munkát, hogy a munkavállaló kötelességét teljesíteni, jogait gyakorolni tudja. Másrészt a törvény együttműködési kötelezettséget ír elő mindkét fél számára. Az utolsó szabály, amire ebben az esetben szükség lesz, arról szól, hogy az évi teljes szabadság negyedének kivételéről a munkavállaló dönthet, természetesen a munkáltatóval egyeztetve. Azonban ennek a negyednek a munkavállaló által meghatározott időpontban való igénybevételét csak akkor tagadhatja meg a munkáltató, ha azt a különleges körülményekkel indokolni tudja.
Ebben az esetben azt is vizsgálni kellett, hogy miféle megbízást vállalt el a cég, hogy annak elvégzéséhez feltétlenül szükséges volt-e emberünk munkájára, illetve meg lehetett volna-e oldani a helyettesítését. A bírósági gyakorlat az együttműködési kötelezettségbe azt is beleérti, hogy a felek kiszámíthatóan alakítsák a véleményüket, ne változtassák azt az ellenkezőjére naponta. A per végeredménye az lett, hogy kiderült: a munkáltató megszegte együttműködési kötelezettségét, a szabadság kiadásának gyakorlata pedig jogsértő volt abban a tekintetben, hogy csak kivételes esetben volt lehetőség a munkavállaló által meghatározott időpontban szabadságra menni. A munkavállaló által kivett öt nap pedig kevesebb, mint a negyede lett volna az éves szabadságnak: a rendkívüli felmondás jogellenes volt.