Faházból a finn a csúcs

Korábban a fából készült ház az egyszerű, úgynevezett táblás szerkezetű faházakat jelentette hazánkban, amelyeket ideiglenes lakóhelynek, nyaralónak építettek. A rendszerváltás óta kezdtek „leszivárogni” hozzánk is az északi népek körében divatos valódi faházak, és megvetették lábukat a hegyvidékeinken, ahol jól bele is illenek a tájba. Faház és faház között azonban igen nagy különbség lehet – figyelmeztet Vízhányó Zsolt, a finn gerendaház- és rönkházforgalmazó és -építő kft. szakembere, akinek újonnan épült gerendaháza a budai hegyoldal egyik tekintetet vonzó, üdítő látványossága. A különbség alapja elsősorban a fa, másodsorban pedig a technológia, az építés igényessége.
Finnországban, ahol a házak 80 százaléka fából készül, az alapanyagul szolgáló fenyő nem sokat élvezhet a nyárból, hiszen ez az évszak ott hűvös és rövid. Mivel csak ebben a kurta időszakban tud növekedni, a teljes kifejlődéséhez jóval hosszabb idő kell, mint a mérsékelt övi fenyőknek. De ami hátrány az egyik oldalon, előny a másikon: a finn fenyő sokkal tömörebb szerkezetű és gyantában is jóval gazdagabb, következésképpen sokkal kevésbé reped, jobb hőszigetelő és tartósabb is, mint a nálunk és a környező országokban termő fenyőfélék (ideértve a híres borovi fenyőt is).