Nem számít a totálkár

A vásárlás után a hibákat emberünk kijavíttatta, és a járműre cascót kötött. Fél év után a biztosító felmondta a cascót, mondván: az ügyfél megtévesztette őket, mivel úgy nyilatkozott, hogy a járművön még a gyári fényezés van, ez azonban nem igaz, mivel a járgány gazdasági totálkáros volt.
Emberünk szakértőhöz vitte az autót. Kiderült, hogy a futásteljesítményt mutató órát is visszatekerték vagy tízezer kilométerrel, az egészet valahol Szlovákiában javíttatták, az elvégzett munkákról nincs számla, a kocsi nagy részét újrafényezték. A magánszakértő megállapította, hogy a kocsi valódi értéke és a vételár között cirka félmillió forint különbség van.
A férfi arra hivatkozva kérte ennek a különbségnek a megfizetését, hogy a vevőt tájékoztatni kell a dolog lényeges tulajdonságairól. Az eladó azt állította, hogy a vevő tudott az autó hibáiról, hiszen több műhelyben is átnézette a kocsit, a sérülések a kialkudott árba be voltak kalkulálva. A visszatekert óráról ő maga sem tudott; a totálkár pedig csak egy biztosítási szakkifejezés, vagyis nem lényegi tulajdonsága az autónak. A biztosító más feltételekkel köt vagy nem köt egy ilyen összetört autóra biztosítást, tehát az, hogy totálkáros volt, lényegi tulajdonsága a járműnek – érvelt a vevő. Egy kétéves autó esetében az sem mindegy, hogy a fényezés garanciája érvényes-e még tíz évig, vagy nem.
A bíróság az eladóval értett egyet: a vevő tudott arról, hogy a kocsival voltak bajok. Miután megvizsgáltatta a kocsit, ezek nagyságával is tisztában kellett volna lennie. A bíróság ítéletében úgy fogalmazott, hogy a totálkár biztosítási és nem jogi kategória. A visszatekert óráról – életszerűen – úgy vélték, hogy azt esetleg a vevő maga is visszaállíthatta. Tanulság: mivel Magyarországon nagy divatja van az agyontört autók újrakókányolásának, ezért igyekezzünk olyan óvatosan vásárolni, hogy ez ügyben ne kelljen a bíróságra mennünk.