Derült éjből biciklis

Emberünket az ügyészség halált okozó ittas járművezetéssel vádolta meg. Ennek a bűncselekménynek a megvalósulásához három feltétel szükséges. Az egyik az ittas járművezetés, a második valamilyen KRESZ-szabály megszegése az alkoholos befolyásoltság miatt, és a harmadik, hogy mindezek következményeként valaki meghaljon.
Az ügyészség álláspontja szerint a vádlott rosszul választotta meg a sebességet. Egyrészt a lakott területre vonatkozó sebességkorlátozást is átlépte, ráadásul a magyar jog ismeri a relatív sebességtúllépés fogalmát is. A sofőr az adott látási viszonyok között úgy tudott volna időben megállni, ha óránkénti 43 kilométeres sebességgel halad, és a biciklis észlelésekor tövig nyomja a féket. A KRESZ erről azt mondja, a jármű sebességét úgy kell megválasztani, hogy azt a belátott távolságon belül meg lehessen állítani minden olyan akadály előtt, amire az adott helyen és időben számítani kell.
A szakértők megállapították, milyen messziről lehetett először észrevenni a kerékpárost. Kiderült, hogy ha az autó lassabban halad, akkor az ütközés elkerülhető lett volna. De ha csak a lakott területre vonatkozó sebességhatárt tartja be, akkor a baleset bekövetkezik. A kérdés tehát az volt, hogy a relatív sebességtúllépés megvalósult-e. A vádlott azzal védekezett, hogy kivilágítatlan biciklis nem illik bele azoknak az akadályoknak a sorába, amire neki számítania kell.
A KRESZ azt mondja erről, hogy várható akadálynak kell tekinteni a közlekedés azon résztvevőit, akik jogszerűen tartózkodnak az úttest azon részén, amelyet a jármű haladásához igénybe vesz. A KRESZ azt is előírja, milyen lámpákkal kell jeleznie a biciklisnek a hollétét. Vagyis ezek hiányában a biciklis nem jogszerűen tartózkodott az úton, jelenlétére nem kellett számítani. Ezért a bíróság úgy ítélte meg, hogy a kerékpáros halála nem volt öszszefüggésben a sofőr részegségével, ezért a vádlottra csak ittas vezetés vétségéért szabtak ki büntetést.