Elmélkedés

Ismerjük a csodálatos kenyérszaporítás történetét Szent János evangéliumából. Ugyanakkor jogosan beszélhetünk csodálatos halszaporításról is. Az apostolok kiválasztásának történetéből tudjuk, hogy Jézus egyszerű halászokat hívott, akiket később az emberhalászattal bízott meg. A megélhetésüket biztosító halászatot abbahagyják, hogy Krisztus tanítványai legyenek, és emberek halászaivá váljanak. A hal egyrészt az embereket jelképezi, akihez az apostolok küldetése szól, de magát Krisztust is. A hal Krisztusra utaló titkos jel volt a keresztényüldözések korában, amelyet csak a keresztények ismertek. Abból lehetett megtudni, hogy valaki keresztény-e, hogy ismerte-e ezt a jelet. Szintén fontos a csodálatos halfogás története, amely a feltámadás után történt (Jn 21,1–14). Az elbeszélésből kiderül, hogy a halászat csak Jézus segítségével eredményes. Ehhez hasonlóan az apostolok új hivatása, az emberhalászat is csak Jézus segítségével érheti el célját.

Az emberek várják, hogy elvigyük nekik a krisztusi tanítást. Az emberhalászatnak sosem az a célja, hogy elvegyük az emberek szabadságát vagy megfosszuk őket a víztől, attól a közegtől, amelyben élni tudnak. Az Egyház, mint egy óriási háló, összegyűjti mindazokat, akik Krisztushoz tartoznak. Az utóbbi évtizedekben sok ember elveszítette reményét és kilátástalannak tűnik az élete. Sokan úgy élnek, mint a partra vetett halak, amikor a tenger visszahúzódik. Össze kell gyűjteni az embereket, hogy visszategyük őket az életet adó vízbe.

Horváth István Sándor