Majdnem elcsalt vagyon

Egy idős férfi találkozott egy fiatal nővel. Az asszonyka először a házát akarta megvenni, de a bácsi nem adta el neki. Ezután a nő többször ellátogatott hozzá. A jó ég tudja, még mi nem történt, a lényeg: hamarosan úgy nézett ki, hogy az öregember elveszi a harmincéves nőt.

Család-otthonTanács Gábor2009. 07. 23. csütörtök2009. 07. 23.
Majdnem elcsalt vagyon

Aki azonban azt mondta, hogy a vallása szerint ez úgy szokás, hogy ingatlanjait a férfi írassa rá. Olyan szerződéseket kötöttek, amelyekben az szerepelt, hogy az öregember pénzért adta el két lakását a nőnek, bár meglehetősen alacsony összegért. Hamarosan azonban kiderült, hogy az asszony csaló, aki más öregembereket is megszédített, sőt azokhoz is készült, úgymond, hozzámenni, de végül csak annyi történt, hogy az ingatlanjaikat a nevére írták a földhivatalban. Az öregembernek pert kellett indítania azért, hogy a vagyonából ne semmizzék ki.

A bácsi több jogcímen is kérte a szerződések érvénytelenítését. Jó erkölcsbe ütközés címén, szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnő értékaránytalansága miatt, és azért is, mert szerinte a szerződések színleltek voltak, mivel a szerződésben szereplő vételárat nem is kapta meg. Viszont ez utóbbinak a bizonyítása meglehetősen macerás volt. Ugyanis a szerződéseken ott díszelgett az aláírása, amellyel tanúsította, hogy a tizenötmillió forintot már korábban átvette a nőtől, sőt így nyilatkozott a szerződést hitelesítő ügyvédnek is.

Az öregember első fokon részsikert ért el. A bíróság megállapította, hogy az adásvételi szerződések érvénytelenek, mert az ingatlanok értékénél jóval kisebb összeget kapott értük – viszont azt nem látták bizonyítottnak, hogy ezt az összeget nem kapta kézhez, így az ingatlanok árát vissza kellett volna fizetnie. A bácsi fellebbezett. Másodfokon a bíróság elkezdte vizsgálni, miből tudott volna a nő fizetni tizenötmillió forintot, és arra jutottak, hogy legalábbis a bankszámláján nem volt ennyi pénz, ugyanakkor nem életszerű, hogy ekkora összeget készpénzben tartott volna. Az asszony tagadta, hogy üzleti kapcsolaton kívül bármi is lett volna kettejük között, csakhogy tanúk sora bizonyította, hogy a bácsi többször az élettársaként mutatta be, s ez már meglehetősen gyanús volt. Ezek után a másodfokú bíróság bizonyítottnak látta, hogy az öregember tényleg nem kapta meg a pénzt az ingatlanokért cserébe. Így a férfi a lakásait is visszakapta, és a tizenötmilliós „tanulópénz” megfizetését is megúszta.

Ezek is érdekelhetnek