Kultúra
Belesuttogja a népdalt a dzsesszbe is Koszika

A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten – tájékoztatta a bemutatónak otthont adó Hagyományok Háza az MTI-t.

Kiemelték, hogy a hat fiatal koreográfus – Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán – alkotói látásmódját tükröző előadás zenei koncepciója Pál István „Szalonna” munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja: hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál – írták.
Hozzáfűzték: a Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy – a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után – most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
Kultúra

A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái – a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás – adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit. Pál István „Szalonna” zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal – részletezték.
A közlemény szerint a produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint „a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak”. A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg: a hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is. A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg. A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása – olvasható a közleményben.
További információ a hagyomanyokhaza.hu oldalon érhető el.