Névtelenek és lihegők

Ha éjjel szuszogó férfihang hívogat valakit, netán újságból kivágott betűkből álló leveleket kap, esetleg SMS-ekkel bombázza egy ismeretlen, az első ijedtség után érdemes megkeresni a rendőrséget. A zaklatás ugyanis tavaly január óta bűncselekménynek számít. Már azzal vétséget követ el az illető a módosított Btk. szerint, ha megpróbál mást megfélemlíteni, illetve ha önkényesen beleavatkozik a magánéletébe, ha leveleivel, személyesen vagy telefonon rendszeresen háborgatja. Még súlyosabb büntetés jár, ha mindezt volt férje, felesége vagy élettársa sérelmére követi el.

Azt hinnénk, hogy a zaklatók többnyire megvadult férfiak, ám az egri rendőrkapitányságon azzal leptek meg, hogy a sokasodó névtelen levelek szerzői többnyire nők. Gyakran a féltékenység sarkallja a bosszúszomjas hölgyeket, hogy riválisaikat vegyék célba. Bár a grafológusok szolgálatkészen ajánlkoznak arra, hogy a titokzatos levelek írójáról találó jellemrajzot készítsenek, aminek alapján fülön csíphető a rejtőzködő rosszakaró, csak a kezdők követnek el akkora hibát, hogy kézzel róják soraikat. A profi zsarolók és fenyegetők számítógéppel pötyögik műveiket, sőt – haladva a korral – nyilvános internetkávézóból, e-mailben küldözik irományaikat.

Hiába hát, hogy bűncselekményt követ el a zaklató, ettől még nem lett könnyebb lebuktatni. Készíthetünk házilag hangfelvételt, fényképet a körülöttünk settenkedőről, de azt a bíróság nem fogadja el bizonyítéknak. S ha van olyan eszes az illető, hogy olyan telefonról csörget meg hajnali háromkor, melynek a számát letiltotta, bottal üthetjük a nyomát. A szolgáltató ugyanis csak úgy adná ki a hívószámot, ha ahhoz a tisztelt – az éjszakáit telefonba lihegéssel töltő – előfizető is hozzájárulna.