Átok ellen nincs orvosság

A görög mitológia szerint Ödipusz születésekor azt jósolták, hogy meg fogja ölni az apját és feleségül veszi az anyját. Hogy a végzetet elkerüljék, az apa, a thébai Laiosz király a vadonba vitette az átszúrt bokájú gyermeket, hogy ott pusztuljon el. A szolga azonban nem hajtotta végre a parancsot, hanem átadta egy pásztornak, az meg a gyermekáldásra hiába váró korinthoszi királyi párnak, az ő gyermekükként nevelkedett.

Mikor felnőve egy ünnepségen egy részeg fattyúnak nevezte a fiút, az felkereste a delphoi jósdát az igazságért. Származása titkát ugyan nem tudta meg, de itt értesült a szörnyű jóslatról, miszerint elpusztítja majd apját és anyjával hál. Hogy sorsát elkerülje és korinthoszi „szüleit” megkímélje, világgá ment. Útja során egy útkereszteződésben egy kocsival találkozott. A rajta ülő öreg durván felszólította Ödipuszt, hogy térjen ki, majd megütötte a botjával. A feldúlt ifjú válaszul megölte az öreget és kíséretét – nem tudván, hogy az a tulajdon apja, Laiosz király volt. Vándorlásai során Ödipusz tovább menetelt a végzete felé. Mikor válaszolt a Thébát sanyargató szfinx találós kérdésére és megmentette a várost, jutalmul elnyerte a trónt és az özvegy királyné, Iokaszté kezét. Házasságukból négy gyermek született.

Thébát nemsokára sorozatos csapások sújtották, amit azzal magyaráztak, hogy Laiosz gyilkosa még nem bűnhődött meg a tettéért. A vak jós, Teiresziász azt állította, hogy a csapások oka maga Ödipusz. Az új király nyomozni kezdett a gyilkos után, és közben rájött származása titkára és arra, hogy a jóslatnak megfelelően ő maga ölte meg az apját. A hír hallatán anyja-felesége, Iokaszté öngyilkos lett. Ödipusz megvakította saját magát és elhagyta a várost.

A vérfertőzés fontos szerepet játszott a XIX. században Sigmund Freud pszichoanalízisében. Szerinte minden gyermekben ott lappang az anya iránti vágy és az apával szemben érzett gyilkos gyűlölet. Ezt nevezte Freud Ödipusz-komplexusnak. Úgy vélte, ez sokféle neurózisnak, lelki problémának lehet az oka.

A Szabad Föld pénteken megjelenő 47. számában kultúrtörténeti kalandozásra hívjuk: a különböző korok és népek hogyan viszonyultak a vérfertőző viszonyokhoz?