Mazda3 2.0i-stop: sportosnak látszó tárgy

Megállok a sor végén és a az egyébként is csendes benzinmotor magától leáll. A szellőzés, rádió minden működik, de még a szokásosnál is nagyobb a csend az autóban. Egy perc elteltével megindul a forgalom: a kuplungra lépek, s szempillantás alatt (egészen pontosan 0,35 másodperc hosszú szempillantás alatt) beindul a motor, s máris meglódul az autó.

Így működik az alapáron járó i-stop rendszer, ami sajnos csak a kétliteres benzineshez jár. Kár, mert a célja az, hogy spóroljunk, és az ezzel a motorral nem megy – de ne szaladjunk ennyire előre. Hiszen kívülről csodás: megláttam és megszerettem az új 3-as Mazdát. Lágy vonalak, a domborított, már-már cápás motorház és a szép vágású lámpák kiemelik a tömegből. Az ötajtós arányai egyébként is jobban illenek az autó sportos karakteréhez, a szedán sokkal esetlenebb. Hátulról hasonlít legjobban az elődjére, a fehér lámpabúra azonban idejétmúlt (tessék megnézni a Hondát náluk már a kék a menő).

A finom külső megújulás ellentéte a beltér, ahol teljes a megifjodás: sportos és igényes az összhatás. A legjobban az összeszerelési minőség tetszett: utoljára a VI-os Golfban éreztem olyasmit, hogy az tíz év múlva is autó lesz. A csőműszerek és az enyhén a sofőr felé forduló középkonzolról megint a bajorok ugranak be. Kicsit összevissza vannak elszórva a gombok középen és a kormányon is, de a legjobbat a műszerfal tetején elhelyezett kijelzőkön vidultam. Az egyiket a Hondától, a másikat a pár évvel ezelőtti Renault-ból vehették meg, leárazva: annyira nem illenek egymás mellé, hogy az már azonnali magyarázatot követel. A kék-fehér szín egyébként a fedélzeti számítógép, a narancssárga a rádió és a szellőzés információit vetíti ki.

A helykínálat gyakorlatilag megegyezik az elődével: elöl gyorsan el lehet helyezkedni, hátul a lábtér szűkös, de még a határértéken belül van. A csomagtartó 430 literes, de a praktikumot feláldozták a design oltárán: a rakodónyílás szűkös és a pereme magasan van.

Az autó leggyengébb része egyértelműen a kétliteres benzinmotor. Igazából 150 lóerőt tud(na), amit csak nyomokban tartalmaz. Ezért kezdünk kiábrándulni a benzinmotorokból: nyomaték ugyanis nagyon nincs. Gyorsulás is csak 3000-es fordulat felett, de az is halovány: olyan, mintha a fogát húznák szegénynek. Persze, mindennapi közlekedésre elég, előzni is lehet vele, de a várakozást jelentősen alulteljesíti. Az i-stop az egyik legjobb start-stop automatika jelenleg és tökéletesen működik,így jó érzés álló motorral várakozni a dugóban. A fogyasztás városban 10,6 literre jött ki  – igaz, hogy tél van (?), meg bejáratós motor, de akkor is felmerül a kérdés: mi lenne i-stop nélkül...?

Túlvagyunk a feketelevesen, kellemesebb dolgok következnek. Például a remek sportos futómű, ami jól bírja a magyar utakat. A váltóra sem lehet panasz, igazi jó kis japán szerkezet, élvezet vele kapcsolgatni. Pontosan irányítható és terelgethető, jóindulatúan viselkedik, ha netán kicsit túlfeszítjük a húrt.

Nem olcsó a Mazda3-as. A fapados 4,3 millió, de a nálunk járt TX már 5,8 millió forint – érdekesség, hogy az automata felára itt ingyenes. Vicces, hogy félmillióval drágábban már a sokkal komolyabb 6-os Mazdát is megkapjuk 1.8-as motorral.

A mezőny gyilkos: Golf, Focus, Cee’d és a Corolla. hibrid. Az új Astra is tartogat meglepetéseket. Azt viszont bátran állítom: a legizgalmasabb mind közül a Mazda3. De a kétliteres motor, a motor! Azt mondom, 1.6-ossal vegyék, látatlanban is állítom: bőben elég lesz. És jóval takarékosabb.

Kattitnson bár,elyik képre és megnyílik a képgalériánk!