Magzatringató dallamok

Ne gondoljuk a magzatról, aki ott él némán, hallgatagon az anyaméh bársonyos védelmében, hogy semmit nem ért – figyelmeztetnek a kutatók. Nem tudat nélküli, vegetatív lény tehát, hanem már önálló személyiség. Számos kísérlet igazolja, hogy az emberpalántával még a megszületése előtt kapcsolatot lehet teremteni. Nemcsak egyszerűen reagál a hangokra, de emlékezik is, képes például egy-egy hangot megjegyezni. Ezt bizonyítja annak a teljes csöndben megszületett újszülöttnek az esete, akit még a születése után is minden zajtól, hangtól távol tartottak fél óráig. Ezután négy női hang egymás után szólt hozzá, amelyek között a kisded rögtön fölismerte az anya hangját, és fölsírt.

De ez még nem minden, mert a magzat tanulni is képes az anya pocakjában. Egy klasszikus kísérlet során pszichológusok arra kértek néhány várandós édesanyát, hogy a szülést megelőző hat hétben naponta kétszer olvassanak föl egy versszakot egy közismert gyermekversből. Megszületésük után következett a tesztelés, aminek eszköze egy speciális érzékelővel ellátott cumi volt, ami jelezte a szopás tempóját. Az újszülöttek egyik felének most ismeretlen versszakot olvastak föl az anyukák, a másik felének pedig változatlanul a már ismerős sorokat. Azok a kisdedek, akik már az anyaméhben is hallották ezt a verset, élénkebben kezdtek szopni az ismerősen csengő szövegre. Azokra viszont, akiknek ismeretlen sorokat olvastak, a vers nem hatott.

Újabban új-zélandi kutatóknak sikerült azt is igazolni, hogy erős külső hangra akár „sírva is fakadhat” a magzat az anyaméhben. Ultrahangos felvételeken vált láthatóvá, hogy a gyengébb, de már irritáló hangok hatására az emberpalánta fészkelődni kezd, s amikor a hanghatás durván fölerősödik, szemeit behunyja, nyelvecskéjét kidugja, kis arca eltorzul, és az ordító csecsemő ábrázatát ölti föl.

De nemcsak benyomásai, reak¬ciói, hanem már élményei is vannak a magzatnak az anyaméhben. Ezt a különös föltételezést a gyermekrajzokkal látják igazolni a gyermekpszichológusok. Azt állítják, hogy a gyermek 5-6 éves koráig a méhen belüli életének különböző szakaszait jeleníti meg így. Ez nyilvánul meg a kisgyerek első emberrajzaiban, a jellemző testarányokban: a nagyobb fejben és az alakok rövid, tömzsi ujjaiban. Ez utóbbi az ujjak fejlődésének megjelenítése, ami 5-6 hetes magzati korban veszi kezdetét. De a rajz arról is árulkodhat, hogy a gyermek hiányol valakit. Az előzmények ismerete alapján a szakemberek arra jutottak, hogy az ilyen gyermek minden bizonnyal ikerterhességből született, ám a testvér a méhen belül elhalt, és a „hiá¬nyos” gyermekrajz az ő emlékét őrzi.

Igen különös az is, ahogy az emberpalánta a különböző zenére reagál. Egy kísérlet során kiderült, hogy a magzatok Mozart és Bach zenéjére lágy ringatózásba kezdtek, míg például a rockzene tiltakozó, összehúzódó, menekülő mozgást váltott ki belőlük.