Amikor a férj egyúttal nagyapa is lehetne…

Szaúd-Arábiában sem ritka, hogy a negyvenes-ötvenes éveikben járó férfiak alig tíz év körüli lányokat vesznek feleségül, azzal a megkötéssel, hogy a nászéjszakára addig nem kerül sor, amíg a feleség el nem éri a pubertáskort. E korai házasságoknak a hátterében szinte mindig az anyagi haszon áll – olvasható az ELTE-TáTK hírlevelében.

A jelenség a közelmúltban ismét nagyobb nemzetközi visszhangot kapott, amikor az év elején kiderült: egy 80 éves szaúdi férfi egy 12 éves gyermeklányt vett feleségül, mintegy 85 ezer riál (22 ezer dollár) összegű hozományért cserébe. A szaúdi kormány nem sokkal később bejelentette, a gyermekházasságok megakadályozása érdekében olyan jogszabályok bevezetését tervezi, amelyek minimum életkort határoznának meg a házasulandó felekre – elsősorban a lányokra – vonatkozóan. Az elképzelések szerint 16-18 éves kor előtt nem engedélyeznék a házasságkötést.

A YouGovSiraj közvélemény-kutató cégnek – a közelmúltban közzétett – felmérése azt vizsgálta, hogy a fenti intézkedés milyen fogadtatásra lelne a szaúdi társadalom tagjai körében. S nem meglepő módon, a megkérdezettek mintegy 70 százaléka támogatná a minimum életkor meghatározására vonatkozó elképzelést. Természetesen a nők esetében érezhetően magasabb az elfogadók aránya: körükben 80, a megkérdezett férfiak esetében 67 százalék tartana helyesnek az ilyen rendelkezést.

Ennek ellenére egy jelentős kisebbség nem tartja elfogadhatónak az elképzelést: mintegy 28 százalék a kutatás során úgy vélekedett, nincs szükség ilyen rendelkezésre, ráadásul – mint kiderült – a tervnek a kormányon belül is vannak ellenzői.

Iman Annab, az YouGovSiraj vezetője szerint a minimum életkor meghatározása két szempontból is pozitív hozadékkal járhatna. Az intézkedések egyrészt javítanák a nők állampolgári jogait az arab országban, másrészt a fizikailag és szellemileg érettebb korban történő házasságkötés jó eséllyel csökkentené a válások és a rosszul működő kapcsolatok számát.

A szakértő az adatok megbízhatóságára vonatkozóan hozzátette: a kutatás során az online megkérdezés technikáját alkalmazták, amely – tapasztalataik szerint – az ilyesfajta érzelmi indíttatású kérdésekben alkalmasabb. A válaszadók ugyanis könnyebben és őszintébben válaszolnak a kényes kérdésekre, ha nem kell szemtől szemben állniuk a kérdezőbiztossal.