Fontos a szülői példamutatás

– A klub nem működik tovább, de a probléma megmaradt.
– Annak idején alapítványi pénzből hoztuk létre az Erősek Klubját. Minden évben kiírtak egy pályázatot, mi minden évben megpályáztuk, így tudtuk fenntartani. Aztán egyszer csak nem írtak ki pályázatot, így a klub nem tudott tovább működni. Szerencsére azok a gyerekek, akik oda jártak, továbbra is tartották magukat az egészségesebb életvitelhez.

– Nehéz volt a gyerekeket becsalogatni? Nem volt szégyenlősködés a társak előtt?
– Én vagyok az iskolaorvos, így "be tudtam gyűjteni" a gyerekeket. Ráadásul személyesen is motiválva voltam, ugyanis a nagyobbik fiam egy kicsit hajlamos volt a súlygyarapodásra. A klubba természetesen nem a fogyókúrával csalogattuk a gyerekeket, hanem sportfoglalkozásokkal, játékokkal próbáltuk vonzóbbá tenni számukra a helyet. Az alapítványi pénzből sok játékot, sporteszközt tudtunk vásárolni, és ezeket maximálisan ki is használtuk.

– Mikor minősül egy gyerek túlsúlyosnak, és mekkora lehet a túlsúlyos gyerekek aránya?
– Csak a magam körzetéről beszélhetek, nálunk, mintegy 600 gyerekből körülbelül 50-re lehet azt mondani, hogy túlsúlyos. A Body Mass Indexet (testtömegindexet) vettük alapul, de persze a BMI-n kívül más tényezőket is figyelembe veszünk. Vannak például olyan gyerekek, akikre kifejezetten a hasi elhízás a jellemző, márpedig a hastájéki súlyfelesleg igen veszélyes.

– Mennyi idős kortól lehet befolyásolni a gyerekek étkezését?
– Úgy gondolom, ezt egészen kicsi korban kell elkezdeni. Tehát attól a perctől kezdve, hogy a babák már nem csak anyatejet fogyasztanak, amikor beleilleszkednek az étrendbe a pépes vagy darabos ételek, a szülőknek kell kialakítaniuk az egészséges étrendet Annak idején a klubban a szülőket is próbáltuk az egészséges étkezés felé terelni. Egészségesebb konyhatechnikára hívtuk fel a figyelmüket. Az örökös rántott hús helyett a grillezett, párolt húsokra, a rizs-sült krumpli köretek helyett a párolt vagy a hússal együtt sütött zöldségekre. Arra, hogy a családokban legyen rendszeres a levesfogyasztás, hiszen abba máris sok zöldség kerülhet bele. Elsősorban a szülők felelőssége az egészséges étrend kialakítása.

– Gondolom, ebbe beletartozik az is, hogy nassként ne mindig kólát vagy chipset adjunk a gyerekeknek.
– Azt szoktam mondani: ami nincs otthon, azt nem lehet megenni. Ha nem tartunk otthon káros rágcsálnivalókat, így chipset, csokoládészeleteket vagy cukros üdítőket, akkor nem fog ilyesmit fogyasztani a gyerek. De nem vagyok a teljes tiltás híve, születésnapokon, családi eseményeken szerintem meg lehet engedni a gyereknek, hogy ilyesmit egyen. De nem szabad, hogy ez mindennapos legyen. Azt is problémának érzem, hogy a jutalmazás és az evés összekapcsolódik. Ne jutalmazzunk jó viselkedést vagy jó teljesítményt nassolnivalókkal, édességgel. Egy kiadós szülői dicséret, szóbeli elismerés, egy szeretetteljes ölelés sokkal többet jelent a gyereknek.

– Hogyan lehet rávenni egy gyereket az egészséges étkezésre?
– A legfontosabb a családi minta, a szülői példamutatás. Ha a gyerek azt látja, hogy a család egészségesen táplálkozik, ha az édesanyja vagy a testvérei napközben is elrágcsálnak egy kis gyümölcsöt vagy zöldséget, akkor neki is arra lesz igénye. Az lesz a természetes számára, amit lát, az lesz a norma. Persze a főétkezéseknél is ne csak az ő tányérjára kerüljön zöldség- vagy gyümölcsféle, a szülők is ilyesmit fogyasszanak. De éppen ilyen fontos szerepe van a sportnak. Legyen mindennapos tevékenység az úszás, a futás, a lovaglás. Mutassanak a szülők ebben is példát, derüljön ki, hogy szabadidőben nem a play station vagy a számítógép jelenti az egyetlen kikapcsolódást, hanem a kirándulás, a szabad levegőn történő mozgásformák. A sport ne kötelező jelleggel működjön a gyerekeknél, az is egyfajta szórakozást, akár közös, családi programot jelentsen. Hiszen az életmód csak mozgással együtt lehet egészséges.

– Baj, ha egy gyerek egyoldalúan táplálkozik? Sok gyerek rossz evővé válik, és csak egy- vagy kétféle ételt hajlandó megenni.
– Gyerekorvos vagyok, sokszor hoznak be hozzám egészséges, jó súlyban lévő gyereket azzal a panasszal, hogy nem eszik semmit. Erre azt szoktam mondani, valamit csak eszik, ha nincs semmi baja, egészséges, jól fejlődik. Ilyen esetben a szülők elkezdenek többféle ételt kínálgatni a gyereknek, aki többnyire ráharap az édességre, és persze később is azt igényli, kívánja majd. Ha a gyerek éhes, enni fog. Étkezésenként csak egyfajta étellel kínáljuk. Ha elfogadja jó, ha nem, akkor nem éhes. Amikor valóban éhes lesz, meg fogja enni. Ne erőltessük, ne erőszakoljunk bele akarattal semmit. Éppen az ilyen gyerekekből lesz később a hányós, semmit nem evő gyerek vagy étkezési problémákkal küszködő kamasz.

– Mi lehet a gyerekkori túlsúly későbbi egészségügyi hatása?
– Pontosan az, ami a felnőttkori túlsúlyé. Elsősorban kardiovaszkuláris betegségek, szív- és érrendszeri problémák. De komoly ízületi gondok is jelentkezhetnek, hiszen ha a túlsúly már a gyermekkori években terheli a fejlődésben lévő csontokat, ízületeket, ennek később fájdalmas, nehezen orvosolható szövődményei lehetnek. Nagy gondot okozhatnak az étkezési zavarok is, például az anorexia vagy a bulimia. Az utóbbi időben egyre több az anorexiás fiú is. Nagyon figyelnünk kell a gyerekeink étkezési szokásaira.