Rabszolgák vagy istennők a hölgyek?

Hajdan John Lenon azt énekelte: az asszony a világ négere – s ez a sor a feministák jelmondatává vált. Nőnek lenni nem egyszerű feladvány. Rögtön az elején már az sem mindegy, hová pottyantja le a gólya a leánycsecsemőt. Az Ipsos közvélemény-kutatásából kiderült, hogy hazánk azon országok közé tartozik, ahol inkább gondolják azt, hogy a nőnek otthon a helye. A magyar válaszadók harmada egyetértett e kijelentéssel, míg a svédeknek vagy franciáknak csak tizede. Az indiaiaknak és a törököknek több mint fele parancsolná a feleséget a tűzhely mellé.

A svéd vagy dán hölgyek háromnegyede vállal állást munkaképes korában, az olasz vagy görög asszonyoknak viszont a fele sem. Az Európai Unióban átlagosan minden negyedik parlamenti képviselő nő, nálunk csak minden tizedik képviselő honanya. Több lány szerez egyetemi diplomát, mint fiú (59 százalék), mégis biztosan jelzi egy szakma – például a pedagóguspálya – presztízsének csökkenését, ha azt elözönlik a gyengébb nem tagjai.

Sok csitri egyetlen életcélja, hogy megfeleljen leendő urának. Míg nálunk koplalnak a tetszeni vágyó fruskák, Mauritániában kényszerrel hizlalják őket, hogy puha párnái legyenek férjüknek. Az európai menyecskék egyre kardosabbak, de ettől nem lesz boldogabb a házaséletük. Az olasz férfiak például – akik büszkék rá, hogy ők hordják a nadrágot – csupán elméletben bólintanak rá az egyenjogúságra. Titokban már román és ukrán feleségről álmodnak, aki szolgálatkészen vezeti a háztartást, és legfőképpen nem felesel vissza.

Néha az ember lánya maga sem tudja eldönteni, istennőnek vagy rabszolgának született. Lássuk az ellentmondásokat!

A nők rabszolgák, mert…
A legtöbb hátrányos megkülönböztetést a nők szenvedik el, méghozzá a munkahelyükön – hangzott el egy konferencián, melyet a Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség rendezett. Az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz beérkezett panaszok több mint fele a nemi szerepek miatti hátrányból fakad. Az azonos képzettséggel, szaktudással bíró nők legalább tizedével kevesebbet visznek haza, mint az ugyanolyan szakértelemmel dicsekvő férfiak.

Milyen ügyekben adott igazat a kérelmezőknek az Egyenlő Bánásmód Hatóság? Az egyikük például azt kifogásolta, hogy a főnöke minősíthetetlen hangnemben beszélt vele, és „despota módjára, folyamatosan igyekezett turkálni a beosztottak magánéletében”. A főnök úr odáig merészkedett, hogy obszcén módon alkalmazottai nemi élete után kérdezősködött, s előszeretettel emlegette a férfi és női nemi szervek nevét. A munkavállaló végül felmondott, a hatóság pedig eltiltotta a szabad szájú hímet a további jogsértéstől.

Gyakran akkor is megüti a bokáját a panaszkodó, ha igaza van. Egy másik esetben például azért kért segítséget egy nő, mert négy éven át a fele pénzt vitte haza, mint az erősebb nemhez tartozó kollégái. Ám miután a hatósághoz fordult, létszámleépítésre hivatkozva megváltak tőle. Legfeljebb az vigasztalhatta, hogy 500 ezer forint bírságot róttak ki a munkaadóra. Egy hasonló esetben is arra apellált a cégvezetés, hogy egy nő alacsonyabb bérért is elvégzi ugyanazt a munkát. Itt kétmillió forintos bírságot szabtak ki. Igaz, ezt a hölgyet is elbocsátották, miután panaszt tett. Egy szintén tavaly elbírált esetben négymillió forintra büntették a munkáltatót, mivel 70 százalékkal fizetett kevesebbet a női alkalmazottnak, mint a hasonló feladatot ellátó férfinak.

A perre vitt esetek csak a jéghegy csúcsát mutatják. Azt már észre sem veszik az asszonyok, ha kávét főzetnek velük vagy el kell mosogatniuk férfi kollégáik után – hiszen ez rímel az otthoni szereposztásra…

A nők istennők, mert…
Egy talpraesett nő nem bízza a véletlenre, magát ünnepli meg: így tettek azok, akik a Szabad Európa Társaság rendezvényén töltötték március 8. estéjét. Méghozzá három olyan asszony társaságában, akik megragadták a siker sörényét. Mi a titkuk?

Máté Krisztinát, az ismert televízióst leginkább az bosszantja, hogy a gyengébb nem tagjai maguk bújnak bele a „lelki csadorba”, azaz önszántukból vetik alá magukat. Annak sem örül, hogy tévés berkekben is nagyobb súllyal esik latba a mellbőség, a mutatós külcsín, mint egy nő szellemi képessége. Úgy látja, az érvényesülésben inkább hátrány, ha valaki lánynak született. Nálunk még él az a maradi hagyomány, hogy a szebbik nembe tartozók csak díszzsebkendők az urak zakóján. S ha el akarnak érni valamit, férfias szerepben kell tetszelegniük, hogy elrejtsék esendőségüket.

László Krisztina egy női magazin főszerkesztőjeként azzal érvelt: az anyák úgy változtathatják meg a világot, ha modern férfiakat nevelnek. Ő például szívesen süt-főz a fiával, és akkor se torkolja le a kis legényt, ha véletlenül elpityeredik.

Ránki Katalintól, aki másfél évtizedig vezérigazgatóként állt a L’Oréal magyar cége élén, s most a külkapcsolatokért felel, mindig azt kérdezik, hány férfit kellett lekaszabolnia, mire felért a csúcsra. Egyet sem, állítja. A titka inkább a szerencsés tulajdonságainak köszönhető, s ezek: kíváncsiság, határozottság, kitartás. Persze az is fontos, hogy az ember lánya elég értelmesen, meggyőzően elő tudja adni, mit is akar. Az üzletasszony elárulta: otthon ő is húsleveset főz, és hagyja, hogy a férje viselje a kalapot. A nyaralás megszervezése például a férj feladata. S ha eljönnek a pihenés hetei, a vezetői babérokkal dicsekvő feleség hirtelen hiperbuta libává vedlik át, és még ahhoz is tanácsot kér a teremtés koronájától, bikinit vagy nagykabátot csomagoljon-e magának az útra. Mert egy okos nőnek még ahhoz is van esze, hogy néha ostobácskának mutassa magát!