Szükség van-e fejlesztésre gyermekkorban? 8.

6 éves kor
Hatévesen eltűnnek a gömbölyded formák: a lányok lányosak, a fiúk fiúsak lesznek. A kézfejcsontok és az ujjak fejlettsége már lehetővég teszi a pontos színezést, a helyes ceruzafogást.
Ügyes és önálló, szívesen gondoskodik a nála kisebbekről. Odafigyel környezetére.
Tízes számkörben már jól eligazodik, de a kezét gyakran használja segítségnek.
Szívesen betűzi a különféle feliratokat, szereti, ha feladatokat adnak neki, de figyelmét csak nagyjából húsz percig tudja egy dologra összpontosítani.
Megérti és alkalmazza a játékszabályokat, de a vereséget nehezen viseli.
Nagy baráti körrel rendelkezik, s a barátokat rangsorolja. Gyakori a veszekedés, vita.

7 éves kor
Megtanul önállóan feladatokat megoldani, alkalmazkodik a közösséghez.
Már nem ragadja el az indulat, képes környezetére figyelni.
Mozgásigénye nagy, minden sport, szabad levegőn töltött idő a fejlődést szolgálja.
Ez az időszak az iskolaérettség kezdete.

A gyermek akkor iskolaérett, ha biológiai és pszichológiai szempontból is életkorának megfelelően fejlett.

A biológiai feltételek közül a legfontosabb a testi fejlettség. Ebben a korban egy átlagos gyermek 120-130 centiméter magas és húsz kilogramm súlyú. Eltűnik a „pocak”, teste megnyúlik. Megkezdődik a fogváltás, megjelennek a maradandó fogak. A kéztő és az ujjpercek csontosodása erősen megindul. A jobb-, illetve balkezesség egyértelműen felismerhető.

A pszichológiai feltételek közül fontos a kiegyensúlyozott magatartás. Fontos, hogy a szabályokat jól tudja alkalmazni, bizonyos mértékig tűrje a monotóniát.

Az iskolaérettség egyik legfontosabb feltétele az értelmi képességek megfelelő fejlettsége. Az ép értelmű gyermek képes eljutni a konkrét szemléletes tapasztalatoktól az elvont fogalmakon át a műveletek elvégzésének szintjéig. Még képszerűen gondolkodik, de az elvont gondolkodás alapjainak lerakására is képes.

8 éves kor
Ebben a korban az észlelés finomodik, már képes a bonyolultabb összefüggések megértésére is. Gondolkodását a konkrét műveletek és fogalmak jellemzik.
Megváltozik a meséhez való viszonya: megtanul olvasni, és a mesehallgatás alatti átélés élménye helyett a hőssel való azonosulás vonzza.
Már figyelembe veszi mások nézőpontját és érdekeit, képes bensőséges kapcsolatok kialakítására kortársaival.
A rajzolásban a valóság pontos másolása a célja.