Születési sorrend: jog- vagy hadállás?

Az elsőszülött
Egy norvég tanulmány szerint az elsőszülött gyermekek intelligensebbek, mint a másod- és harmadszülöttek. Az IQ-teszteken átlagosan két ponttal teljesítettek jobban a legidősebb testvérek. A kutatók szerint az eredmények a nagyobb szülői odafigyelést tükrözik.

S valóban, az első jövevény megkülönböztetett helyet foglal el a családban: osztatlan szeret és figyelem övezi, a kezdő anyuka és apuka aggódva lesi minden mozdulatát, róla készül a legtöbb családi fotó. S bár a kisebb testvér születésével elveszíti egyeduralmát − ami általában komoly trauma számára − még mindig ő marad a nagyobb, az okosabb, az ügyesebb, a szülői vágyak beteljesítője.

Csakhogy a kis trónbitorló megjelenése után meg kell küzdeni azért a figyelemért, ami életének kezdetén természetes volt. Ezért aztán az elsőszülöttek erősen motiváltak, általában jól tanulnak, s gyakran választanak magas státuszú hivatást: orvosok, tudósok, jogászok, mérnökök, könyvvizsgálók, menedzserek lesznek. Gyakran válnak vezetőkké, amelynek során hasznosíthatják a kistestvéreik irányításában szerzett gyakorlatot. Persze a taníttatáshoz a család anyagi áldozatvállalása is szükséges, amelyet rendre meg is kapnak az elsőszülöttek. Az első gyermekek általában élvezik a szülők bizalmát, ám ez egyszerre nyomást is jelent a jó teljesítményre és a felelősségvállalásra, vagy éppen arra, hogy a szülők nyomdokai lépjenek. Ezért az elsőszülöttek gyakran érzik úgy, hogy rájuk nagyobb teher nehezedik, mint fiatalabb testvéreikre, olykor a házimunkából is kénytelenek jobban kivenni a részük. A megfelelési vágy miatt rosszul viselik a kudarcot.

Jellemzők: megbízható, lelkiismeretes, intelligens, olykor maximalista. Jó döntéshozó, jól szervezett, komoly, önfeláldozó, ugyanakkor kritikus. Tiszteli a kitartást, s leginkább munkával szerzett eredményeket értékeli.

A középső gyerek
A második jövevényt már rutinosabb, magabiztosabb szülők fogadják, emiatt kevésbé szorongók, lazábbak lehetnek. Középső csemetének lenni így sem könnyű: nem ő a legnagyobb, a legokosabb, s nem is a legkisebb és legaranyosabb. A középső gyermekek változatos stratégia mentén alakíthatják ki a családon belüli pozíciójukat, emiatt karakterisztikájuk sem egyértelmű. Vállalhatnak egyfajta mediátori, családi békefenntartó szerepet, de konfliktuskerülőkké is válhatnak. Mivel rendszerint kevesebb figyelem jut rájuk, megtanulhatják önmagukat elfoglalni, ami önállóvá, függetlenné teszi őket, de el is veszhetnek, és a feltűnésért folytatott küzdelemben könnyen válhatnak a család fekete bárányává. Némelyikük a kevesebb figyelembe beletörődve hátrahúzódóvá, csendessé válik, mások a barátokkal pótolják a hiányzó törődést. Olykor pedig – főként ha kicsi a korkülönbség az első és a második testvér között – versenyre kelnek a nagyobbal. Ha azonban nem kerülhetnek ki győztesen, inkább más irányba indulnak, mint az elsőszülöttek – például ha a legnagyobb a tanulás területén ér el sikereket, a második gyerek a művészetben. Mivel gyakran érzik úgy, hogy az élet nem igazságos, szociálisan érzékenyek, szolidárisak az elesettekkel.

Jellemzők: független, önálló, kompromisszumkész, barátságos, jó tárgyaló, csapatjátékos, szolidális, konfliktuskerülő, olykor deviáns.

A legkisebb
Ők válhatnak a legkönnyebben elkényeztetett gyerekké, hiszen nem csak a szülők, de idősebb testvéreik is babusgatják, gyámolítják őket. Emiatt gondtalanok, vidámak, felszabadultak. Mivel megszokták, hogy egy kis bájjal bármit elérhetnek, gyakran később is megpróbálhatják manipulálni környezetüket – igazi sármőr, vagy kicsi királylány válhat belőlük. S bár legkisebb lévén élvezik a feléjük áradó korlátlan figyelmet – hiszen ők a legaranyosabbak –, nem mindig veszik komolyan őket a családban, nem kérik ki a véleményüket. Emiatt gyakran hiányzik belőlük a felelősségvállalás, demotiválttá, lustává válhatnak. A legkisebb gyereknek gyakran több mindent szabad, mint testvéreinek hajdanán, a szülők lazábbak, megengedőbbek vele szemben, ami kedvez a kreativitás kialakulásának. Az elkényeztetettség átka ugyanakkor, hogy türelmetlenek, szeszélyesek, lázadók lehetnek.

Jellemzők: Magabiztos, elbűvölő, kreatív, vakmerő, manipulatív, hajlamos másokban keresni a hibát.

Nem minden a sorrend
A családi érkezési sorrend persze önmagában nem dönti el, hogy milyen emberek leszünk, hiszen a személyiségünk formálásában még számtalan más tényező − hatás, tapasztalat, s persze az öröklött tulajdonságaink is – szerepet kapnak. Csupán arról van szó, hogy első-, másod- vagy harmadszülött gyermekként milyen jellegzetes helyzetekkel találhatjuk szemben magunkat – ám hogy ezekből milyen tapasztalatokat vonunk le, s milyen válaszokat adunk rá, az már csak rajtunk múlik.