Virágnévnapok: Hóvirág, a kis kedves

Sokunk számára a tavasz első hírnöke ez a kedves, igénytelen vadvirág. Hazánkban szinte mindenütt előfordul, a hegy- és dombvidéki erdőkben éppúgy, mint az alföldi folyókat kísérő ligeterdőkben.

Hat évvel ezelőtt még széltében-hosszában árulták Budapest utcáin és aluljáróiban azok a nyugdíjas nénikék, akik a hajnali gyorsvonattal érkeztek Pécsről a fővárosba – kosaraikban azokkal a hóvirágcsokrokkal, amelyeket előző nap gyűjtöttek a Mecsek déli lejtőin a hozzátartozók. Akik aztán az évek alatt úgy feldúlták a virágok eredeti termőhelyét, hogy már a kipusztulásától kellett tartani. Végül 2005-ben védetté nyilvánították, s mióta – az eredeti termőhelyen – 10 ezer forintot kóstál egy szál belőle, békében telnek a hóvirág napjai.

A kikeleti hóvirág felálló szárú, általában 10 centiméterre növő, évelő vadvirág. A növény jellegzetes ovális alakú, feketésbarna kis hagymából fejlődik. A tőkocsányon egyetlen fehér virág van, amely bókoló és harang alakú. Már februártól nyílik, ilyenkor előszeretettel keresik fel a korán ébredő rovarok. Sarjhagymáiról és a kis toktermésben fejlődő magjairól egyaránt szaporítható. A kertészeti árudákban több nemesített fajtája is kapható.