Rajzban üzennek a gyermekeink

Térbeli elhelyezés
Ha a lap felső részére kerül a rajz, a gyermek fogékony a szellemi dolgok iránt. Az alsó részre készített rajz a biztonság iránti igényét jelzi. A bal oldal az anyai oldal, az itt elhelyezett rajz az anyához való erős kötődést mutat. Ha ezen az oldalon nagyobb ábrák találhatók, jó a gyermek énképe, ha keskenyebbek a figurák, szorongás állhat a háttérben. A túl apró figurák azt jelezhetik, hogy valószínűleg önértékelési zavarokkal küzd a kicsi. A jobb oldal ábrázolja az apai kötődést.

Vonalvezetés
A kemény, határozott vonalak akaratos, öntörvényű természetre utalnak. A laza, puha vonalak inkább rugalmas személyiséget takarnak.

Színek
A telt, erős színek – piros, kék, sárga, zöld – használata intenzív érzelmekre utal. Ha a gyerek inkább pasztellszíneket használ, az visszafogottabb érzelmi életet mutathat. Az ilyen gyerekek általában érzékenyebbek, mint a társaik.

Tárgyak a rajzon
A ház az „én” megnyilvánulása. A szálló füst az érzelmi melegséget jelzi, a háztető sötét színe, a cserepek a gyermek önmagát védő magatartására utalnak. A nagy ablakok a gyerek kíváncsiságát, színes fantáziáját mutatják. Zárkózott gyermeklélekről tanúskodik, ha nincs ajtó a házon, vagy ha van ugyan, de kicsi.

Az érzelmekről árulkodik a fa, amelyet az apai vagy anyai oldalra helyez el a gyermek. Ha a lombozatban virág vagy termés van, de az ágak nem látszanak, a védekező vonalak elrejtik az érzelmeket.

A nap az optimizmus jele, a kerítés pedig a lehetőségek korlátozását jelenti. Az út életutat jelöl, az útkereszteződés problémára utalhat. A madarak a szabadságot, a pillangók a szárnyaló fantáziát jelölik. A vicsorgó fogak, a vadállatok felfedhetik a gyerek rejtett agresszivitását.

Hely a családban
A családrajzok pontos képet adnak a gyermekről és a családban (szerinte) elfoglalt helyéről. Lényeges, hogy a családtagok egy-két sorban helyezkedjenek el, az alakok egészek legyenek, és ne hiányozzon egyetlen testrészük sem. A rajzoló helye általában az utolsó a sorban. Aggasztó, ha az alakokat áthúzza, átfirkálja a gyerek, ha a figurák törzs, karok vagy lábak nélkül jelennek meg, ha túlzottan összezsugorítottak-felnagyítottak, vagy ha a rajzon fenyegető kifejezést vagy mozdulatot látunk.

A gyerekek folyamatosan alkotnak, éveken keresztül „üzennek” nekünk a rajzaikkal. Tőlünk függ, hogy vesszük-e a jelzéseiket.