Nem érdemes kapkodni a gyógyítással!

Negyven-ötven gyermeket kezelnek évente a fővárosi Heim Pál Gyermekkórház belgyógyászati osztályán gyógyszer-túladagolásból származó mérgezés miatt – tudtuk meg Czinner Antal professzortól, az intézmény tudományos igazgatójától. Aki a gyógyszer szervezetre gyakorolt hatását egykori professzorától, Szentágothai Jánostól vett kifejező hasonlattal úgy jellemzi, hogy az olyan, mint amikor a körforgalomba beáll egy rendőr, aki ráadásul nem is egészen profi a dolgában. Azaz: egy teljesen önszervező, automatikus folyamatba idegen elem kerül, ami ha nem is borítja fel a rendszer működését, de mindenképpen megzavarja. Mindez nem azt jelenti, hogy ne éljünk a gyógyszer adta lehetőségekkel – hangsúlyozza a főorvos, de azt igen, hogy megfontoltan, jól használjuk azt.

Nem a szülői segítőkészséggel van baj a gyermekek gyógykezelésében, hanem a móddal. A türelmetlenség sok baj forrása; a szülő képtelen kivárni a gyógyulás természetes idejét, le akarja rövidíteni, úgymond be akarja biztosítani a folyamatot. Hogyan? Leggyakrabban a szinte már misztifikált antibiotikummal, amiért addig jár orvosról orvosra, míg valamelyik fel nem írja neki. Itt sajnos tetten érhető a hivatásos gyógyítókba vetett bizalom hiánya is; a szülő maga akar gyógyítani, megelőzni, ő próbál a gyermeke orvosa lenni.

Az antibiotikumokkal több baj is van – mondja Czinner doktor. Például, hogy csak a baktériumokra, azoknak is csak bizonyos csoportjára hatnak, márpedig a gyermekkori betegségek 80-85 százaléka vírusos eredetű, ellenük pedig az antibiotikumok egyszerűen hatástalanok. Viszont kíméletlenül kipusztítják a szervezet hasznos baktériumait (többek között a belekben élőket), így hasmenést, a szervezet immunrendszerének legyöngülését idézhetik elő.

A lázas gyermek a türelem próbája is a szülő számára. Márpedig a lázzal gyakran számolnia kell, hiszen a legtöbb gyermekbetegség kísérője. A láz a szervezet természetes reakciója: mozgósítja a fehérvérsejteket a gyulladás leküzdésre. Ehhez azonban idő kell, illetve az, hogy ne zavarjuk meg a folyamatot, különben még inkább megterheljük a gyermek szervezetét, és elhúzzuk a gyógyulás idejét Az amidazophen például csökkenti a fehérvérsejtek számát, a rubofen májkárosító, a szalicilsavat tartalmazó lázcsillapítók pedig növelik a vérzékenységet.

Mindez megint nem azt jelenti, hogy ne csillapítsuk a lázat – hangsúlyozza a főorvos, hiszen ha erősen fölmegy a pulzus, fölgyorsul a légzés, azt kezelni kell, csak ne folyamatosan, ne eltúlozva adjuk a gyógyszert, hogy a szervezetnek maradjon ideje és alkalma az immunrendszerét mozgósítani. És ne felejtsük nagyanyáink gyógyszermentes módszerét, a hűtőfürdő és a borogatás alkalmazását sem a láz csillapításában!