Egyre csak fogyunk

A rendszerváltás előtt a nők jelentős része nagyon fiatalon házasodott és szült gyermeket; ma ez az időpont egyre tolódik. Ráadásul az első párkapcsolat a fiatalok hetven százalékánál nem házasság, hanem élettársi kapcsolat. Az élettársi kapcsolatban élők pedig lényegesen kevesebb gyereket vállalnak, mint a házasságban élők – magyarázza Pongrácz Tiborné, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatóhelyettese.

Arra, hogy a családpolitika stabilitása milyen mértékben befolyásolja a gyerekvállalási kedvet, jó példa a kilencvenes évek elején kialakult helyzet. Míg a környező volt szocialista országokban jelentősen visszavették a támogatások mértékét, nálunk nem történt csökkenés, sőt megjelent a gyermeknevelési támogatás (gyet), a különböző adókedvezmények, a várandóssági segély. Az eredmény sem maradt el, évente 126 ezer baba született.

A nagy csökkenés a Bokros-csomag után következett be. Ekkor tudatosult az emberekben, hogy a családpolitika nem biztos, akár egy tollvonással megvonhatók öröknek hitt támogatási formák. 1998-ban a születések száma százezer alá csökkent, és ezt a számot azóta sem tudjuk feljebb tornázni. Ez a szakember szerint azért aggasztó, mert most van „utolsó óráiban” az a nagy létszámú generáció – az 1974 és ’79 között születettek –, akiktől csodát vártak.

– Ha ebből a korosztályból minden nő csak egy gyereket vállal, akkor is emelkedni kell a születések számának, hiszen több nő van reproduktív korban. Ezzel szemben a csökkenés folytatódik.

Tudatos gyermektelenségről egyelőre nem beszélhetünk, alig egy-két százalék azok aránya, akik úgy tervezik leélni az életüket, hogy nem vállalnak gyereket – ellentétben Németországgal, ahol ez az arány harminc százalék. Mindössze tíz százalék azok aránya, akik egészségügyi akadályok miatt nem szülnek. A lombikprogramra jelentkezők között egyre több a fiatal, jóval negyven év alatti pár.

– Olyan rendszert kellene bevezetni, amely támogatja már az első gyermek születését is. Adott esetben azt is el tudnánk képzelni, hogy az első gyermek után hároméves koráig folyósítanának családi pótlékot, és tovább csak akkor, ha a második gyermek az említett három éven belül megszületik. Ezt lehetne testvérprémiumnak nevezni, és talán erős ösztönzés lehetne a gyerekvállalásra.