Életfogytig felújítás

Az új festők felvonulása után azt gondoltuk Lacival, minden sínen van. Bár egy-két nappal később költözünk, de sebaj, a burkoló biztosan végez a megígért határidőre, s jöhet az asztalos.

Család-otthonBiczó Henriett2010. 08. 29. vasárnap2010. 08. 29.

Kép:

Életfogytig felújítás

Arra nem számítottunk, hogy a burkoló szó nélkül eltűnik, az asztalos pedig közli: nem foglalkozik fával. Merthogy ő műbútorasztalos. És a pozdorjából készült konyhaszekrényre olyan horrorisztikus árat mond, amennyiért akár Milánóból is megrendelhetnénk, neves dizájnerektől.

Eljutottunk arra a pontra, hogy Laci közölte: mesterember többet át nem lépi a ház küszöbét. Majd ő burkol, és megcsinálja a konyhaszekrényt is. Egyrészt ez költséghatékony megoldás, másrészt garantáltan készen lesz. Egyszer.

Ilyen embert próbáló tervekkel álltunk a káosz és kosz közepén. Azt sem tudtuk, mihez nyúljunk. S másnap érkezik Boldó és Bencó…

Arra jutottunk, hogy valahogy majd csak átverekszik magukat a romhalmazon – a lényeg, hogy a szobájuk pompázzon. Elkezdtük a bútoraikat toligálni, Bencónak összeszereltük az új ágyát, a játékkupacot szépen elrendeztük a kosarakban a polcokon. A képeket, a csüngőket és más kincseket felaggattuk a falra.

Másnap megérkeztek a fiúk. Szinte keresztülgázoltak rajtunk, úgy rohantak a szobájuk felé. Észre sem vették, hogy kisebb sitthalmokon vezetett át az útjuk. Boldó kipirult a boldogságtól, amikor belépett a birodalmukba. Bencó közölte, hogy mostantól az új ágyában alszik. Próbáltuk győzködni, hogy a víznek, a gáznak nyoma sincs, de ő egyre csak azt hajtogatta: neki mostantól ez a háza, itt alszik, pont. Végül sikerült meggyőzni, hogy nekünk még nincs is ágyunk, festékszag van, jobban járnak, ha egy ideig még Nanyónál alszanak. Egy hét, s lakható állapotban lesz a ház – ígérte Laci.

Megint gördülékenyre terveztük a hetet, melyik napra milyen feladat jut. Most már Boldót és Bencót is bekalkulálva, mert összes segítségünk – Zsuzsa mama fürdőkúrán, Papsi az országot járja, Nanyó jobbnak látta repülőre ülni – végre belefoghatott a nyaralásba. A fiúk minden napjukat azzal kezdték, hogy Nanyó házából repdesve rohantak át a szobájukba játszani. De amikor a negyedik napon is azt látták, hogy a szüleik csak fúrnak, faragnak, az ebéd általában rántotta, jó esetben sajtos tészta, s könyörgünk nekik, hogy nézzenek DVD-t, a repdesés kissé alábbhagyott.

Laci mondta, szegény gyerekek, milyen nehéz lehet nekik. Közöltem, hogy egyhavi tömény kényeztetésből tértek haza, talán nem kellene őket annyira sajnálni. Az emberiség néhány(milliárd) tagja ennél szörnyűbb körülményeket is túlél. Laci helyeselt, mire radikálisan megváltoztattuk a házfelújításhoz fűződő filozófiai álláspontunkat. Fedél van a fejünk fölött, Nanyónál kényelmesen elvagyunk. Cuccaink jelentős része szintén jó helyen, a régi házban maradt. A felújítást senki nem csinálja meg helyettünk. Úgyhogy a kreativitásunkat kibontakoztathatjuk.

Megkérdeztük Boldót és Bencót, van-e kedvük elmenni kirándulni a János-hegyre, kisvasutaznánk egyet. Másnap meg elugranánk a Vadasparkba.

A gyerekek ugrándoztak örömükben. És elkönyvelték, mi most jó darabig úgy fogunk élni, hogy egyfolytában felújítunk.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek