Kék-zöld jövő az utakon

Vajon mire gondolt az a 200 000 látogató, aki még a XIX. században nézegette a gépeket, mit hoz majd a XX. és a XXI. század? A kérdés első felére már ismerjük a választ: a rabul ejtő formákat, egyre erősebb motorokat, rekordteljesítményeket. A XXI. aligha szól erről.

A kiállítás hol zöldbe, hol kékbe csapong. Itt nem a lóerő diktál, és nem a végsebességtől hüledeznek a látogatók. Az új autók atyjai immár komolyan gondolják, hogy óvni kell a környezetet, a városok levegőjét. És minderre végre a látogatók is vevők. Egy-egy elektromos kisautónál ugyanolyan csődület áll, mint a Forma–1-es eredményekkel dicsekvő Lamborghinik vagy Porschék előtt.

A nagy kérdés azonban még nem dőlt el: jön az elektromos autók korszaka vagy csupán a villanymotorok költöznek társbérletbe benzines társaik mellé? Az adatok egyre ígéretesebbek. A Mercedes már üzembe állította A1-es modelljét, amely 250 kilométerig képes elektromos motorjával szállítani utasait, egyetlen feltöltéssel. A Peugeot-nak és a Citroënnek is van már egy-egy elektromos aprósága, amely csak 130 kilométert tud, de az ára is barátságosabb. Városokban tökéletes. Azért egy hosszabb hétvégi kirándulásra még félve indulna el az ember ezekkel.

A hibridek azonban minden kompromisszum nélkül képesek szinte minimálisra csökkenteni az autók károsanyag-kibocsátását. Ötven-hatvan kilométeres sebességig csak a villanymotor hajt, ezután lép működésbe a megszokott benzines – természetesen ez is a legkorszerűbb környezetvédelmi adatokkal bíró fajtából. A BMW új, hibrid X6-osára már nem néznek majd olyan megvetéssel, ahogy a benzinfaló terepjárókra szoktak. A Porsche hibridje pedig már versenyautóként száguldva is képes 3 liternél alig több benzint fogyasztani 100 kilométeren akár 300 kilométeres sebesség fölött is.

A jövő elkezdődött. Végre egyszer úgy tűnik, az okos előrelátásé a főszerep.