Abortusz: darabokra hullott életek

Eső után…
– Egyedül maradtam. A szüleimnek se vallottam be, féltem. A magányt éreztem altatás után, és hogy nagyon éhes vagyok. Minden egyes mozzanat belém vésődött: a megalázó tekintetek, a mondatok, a színek. Pedig huszonhat éve történt.

Zsuzsi telefonon mesél. Régóta ismerem, de még nem hallottam ezt a történetét. Csak a cikk kedvéért idézi fel és kéri, ne írjam meg a teljes nevét. Tizennyolc és fél éves volt, jogi egyetemre készült. Elsőre nem vették fel, így átmenetileg elhelyezkedett egy dunántúli kutatóintézetben adminisztrátorként.

– Ott ismertem meg a férfit. Nős volt és nagy hóhányó. A kapcsolatunk a szexről szólt, egyikünk sem akart mást.

Esemény utáni tablettával védekeztek. Mikor kiderült, hogy hiába, a hogyan tovább egy pillanatig sem volt kérdés.

– Tudtam, ettől az embertől, ebben az élethelyzetben semmiképpen nem akarok gyereket.
Testileg jobban megviselte a procedúra, mint lelkileg, két hétig vérzett, teljesen legyengült. Végül egy másik orvoshoz fordult és lassan rendbe jött. Vagyis… Kérdeznék valamit, de nem merek. Tudja ő is, magától felel:

– Az orvosok szerint a mostani helyzethez ennek semmi köze. Tizennyolc évesen most sem tennék másként. Hogy a mai fejemmel hogy döntenék, az már más kérdés.

Zsuzsi ugyanis negyvennégy éves, mesterséges megtermékenyítési beavatkozások hosszú során ment keresztül, de teherbe esnie többé nem sikerült.

Út a semmibe
Mikor lettem ember? – a kérdést egy tájékoztató füzetkében olvasom a mohácsi Családvédelmi Szolgálat védőnőjének, Nagy Ibolyának az irodájában. A válasz is rajta áll: az emberi élet a megtermékenyülés pillanatában kezdődik. Megsemmisíteni ma Magyarországon a tizenkettedik terhességi hétig viszonylag egyszerű. A nőgyógyásztól kapott beutalóval jelentkezni kell a Családvédelmi Szolgálat védőnőjénél. Itt személyre szabott tájékoztatást kap a kismama a gyermek vállalása esetén igénybe vehető támogatásokról és az örökbeadás lehetőségéről. Ezután háromnapos gondolkodási idő következik. Végül újabb konzultációra kerül sor, amin – ha a szándék nem változott – a védőnő ismerteti a műtéti kockázatokat, a jövőbeni védekezés fontosságát, lehetőségeit és kiállítja a terhesség-megszakítási kérelmet. A kérelem alapján a nőgyógyász elvégzi a beavatkozást.

Ha a terhesség bűncselekmény eredménye, akkor nincs várakozás, de az örökbefogadás lehetőségéről a kismamát akkor is tájékoztatni kell, egészségügyileg indokolt abortuszok ügyében pedig nem kell megjelenni a családvédelmi szolgálatnál. A művi terhesség-megszakítások 97 százalékát azonban nem ilyen okokból kérik. Akkor hát miért? A döntést általában párkapcsolati problémával vagy anyagi helyzetükkel indokolják a kismamák.

Hogy mennyibe kerül ma egy gyermeket felnevelni, azon el lehet vitatkozni. Az viszont tény, hogy az abortusz olcsóbb, mint a teherbeesés elleni védekezés. A beavatkozás jelenleg 28 920 Ft, de a teljes összeget fizetők aránya elég csekély. Míg a terhesség-megszakítás elvégzéséhez – elsősorban szociális indokokra hivatkozva – kérhető 50 és 70 százalékos csökkentés vagy teljes térítésmentesség, addig a fogamzásgátlásra állami támogatás semmilyen körülmények között nincs. Nagy Ibolya sokéves tapasztalata önmagáért beszél:

– Semmit nem tettek a terhesség ellen, válaszolják tízből hatan. Legtöbben egyedül jelennek meg itt és sajnos nem először. A családtervezés és a nem kívánt terhesség elleni védekezés mindenek felett – ezt kellene megtanítani és propagálni, ahogy csak lehet.

Légüres tér
– Skizofrén helyzet ez nekünk is, a másik térfélen szeret tevékenykedni mindegyikünk. A megelőzés lenne a fontos, a Nőgyógyász Szakmai Kollégium régóta forszírozza, hogy legalább 18-20 éves kor alatt legyen ingyenes vagy támogatott a fogamzásgátlás, de nem találtunk meghallgatásra – szögezi le dr. Mánfai Zoltán szülész-nőgyógyász, mielőtt az abortusz kockázatairól beszél. Bár gyakorlatilag ambulánsan végzik, mégis potenciális életveszélyt magában hordozó műtét, aminek hosszú távú szövődménye leggyakrabban a meddőség.

– Mikor valakinél a többedik abortuszt végezzük, néha elgondolkodom, mi lenne, ha egy tálkában összegyűjtve megmutatnánk neki a szétszaggatott darabkákat, amiket biztonsági okokból nekünk sokszor össze kell illesztgetnünk…

Méhében él a nemzet
– A magzati élet védelméről szóló törvény csak a nevében az, amúgy nemzetellenes hatású, mert se gondozást, se védelmet nem nyújt a másállapotukat terhesnek érző szülőknek. A terhesség¬megszakítás 1956. június 4-i legalizálásának következményeként ma már legkevesebb nyolcmillió magyar halott hever hantolatlanul – mondja dr. Téglásy Imre, az Alfa Szövetség alapító elnöke, tízgyermekes családapa, abortusztúlélő. Az életvédő szervezet 1996-ban kezdte meg munkáját. Eddig csaknem negyvenezer esetet kezeltek a megyei bázisokat működtető Alfa-hangok és a köréjük szerveződő önkéntesek, akiknek vezetője szerint „méhében él a nemzet”. A telefonon kereshető, de személyes találkozás keretében gyakorlati megoldásokat kínáló „alfások” a hozzájuk forduló terhesek krízishelyzeteinek megoldásával – például anyaotthonba juttatással, babakelengye ajándékozásával, örökbefogadás előkészítésével, a tizenéves terhesek otthoni és iskolai ellehetetlenülésének megakadályozásával – segítenek megelőzni a magzati életek kioltását és az újszülött-gyilkosságokat.