Szervizkönyv: nem szentírás

Az üzletet megkötötték, a vevő használta a kocsit, melynek a továbbiakban meglehetősen sok alkatrészét kellett kicserélni. Két év múlva az egyik javításnál kiderült, hogy a szervizkönyvben feltüntetett munkák egy része nem szerepel a szakszerviz nyilvántartásában, ráadásul valami gikszer történt a kilométeróra körül is: a nyilvántartások szerint az autó az egyik évben 150 ezer kilométer összes futásteljesítményt mutatott, a következőben csupán 118 ezret, azután egy hónappal később meg 160 ezret.

A vevő bírósághoz fordult azzal, hogy az eladó megtévesztette az autó lényeges tulajdonságaival kapcsolatban: a szervizkönyv valótlan adatokat tartalmaz, a kocsi futásteljesítményével kapcsolatos feljegyzések pedig arra utalnak, hogy valaki visszatekerte az órát is.

A futásteljesítményre vonatkozó kérdéseket könnyebb volt megválaszolni: kiderült, hogy elírás történt. A jogi bizonytalanságot az okozta, vajon lényeges tulajdonsága-e egy autónak, hogy a szervizkönyve mennyire megbízható? A szervizkönyv elsődleges szerepe: a gyártó a jótálláshoz megköveteli, hogy az autó megfelelő karbantartást kapjon – s a szervizkönyv bizonyítja, hogy ez megtörtént-e vagy sem. Az eladó azzal érvelt, hogy a szóban forgó autóra már régóta nem vonatkozik jótállás, így a szervizkönyvnek már nincs különösebb jelentősége. A vevő szerint viszont a vezetett szervizkönyv azért fontos, mert a vevő számára bizonyítja, hogy a kocsit rendszeresen, szakszervizben karbantartották. Hogy a szavahihető szervizkönyv mennyire lényeges tulajdonsága a kocsinak, az is bizonyítja, hogy az eladó az egyébként szűkszavú hirdetésében is feltüntette.

A bíróság arra jutott, hogy a vételi szándék kialakításánál valóban fontos a szervizkönyv. Viszont az adásvételi szerződés szempontjából az autó lényegi tulajdonsága az, hogy állapota megfelel-e a szervizkönyvben vezetetteknek. Márpedig a szóban forgó gépkocsi – a szakértő megállapításai szerint – a vételkor és később is a korának és futásteljesítményének megfelelő állapotban volt. Az utóbb szükségessé vált javítások és alkatrészcserék a használatból fakadtak, nem pedig abból, hogy korábban az autót a szervizben nem gondozták megfelelően. Így a bíróság a vevő keresetét elutasította.