Havas-jeges út(v)iszonyok

Az elmúlt hét szombatján, amikor hirtelen hóhullással beköszöntött az előttünk álló tél, az országban 178 közúti baleset történt – szerencsére halálos áldozat nélkül, 49 sérülttel, akik közül 19-en súlyos állapotban kerültek kórházba. A balesetek okozói többnyire nem az út- és látási viszonyoknak megfelelően vezették járművüket – így szól a hivatalos indoklás. Míg a köznyelv úgy tartja: „elfelejtették” felfogni, hogy más-más dolog napsütésben, esőben vagy hóban-latyakban nyomni a gázt.

Nincs az a világmárka téli gumi, tökéletesre hangolt futómű, szuper blokkolásgátló, világbajnok menetstabilizátor, amelyik képes volna kijavítani a kevéssé rutinos sofőr durva hibáját. S ez az otrombaság csupáncsak annyi is lehet, hogy egy óvatlan kormánymozdulatára megindul az autó eleje vagy fara, netán a kelleténél erősebben lép a fékpedálra – s akkor már semmiképpen sem elég az igyekezet, leginkább szerencse kell.

Télen a gyakorlatlanság és az elbizakodottság végzetes ellenség. Akinek a figyelem maximális összpontosítása, a pedálok finom kezelése, az ablaktörlő sűrű kapcsolgatása szinte megoldhatatlan feladatot jelent, inkább ne üljön be a volán mögé. Mint ahogyan az sem, aki száraz utakon már több ízben megúszta a balfogásait, s ebből azt a hamis következtetést vonta le, miszerint ő már nagyszerűen tud autót vezetni. Mert amikor a latyakban önállósítja magát alatta az autó vagy a jégbordákon váratlan lassításra kényszerül, máris hajlamos elfelejteni, hogy a kormányt rángatni, a fékpedált nagy erővel nyomni tilos! S még jó, ha az óvatlansága miatt csak belezökken az árokba. Ám ha megpördül és éppen arra jön valaki…

Nem ördöngösség megtapasztalni, mennyire másmilyen gondolkodást és cselekvést követel tőlünk járgányunk vezetése a téli hónapokban. Rendkívül hasznos és ajánlatos, de nem pótolhatatlan élmény tanpályán észlelni, milyen is a megcsúszó autó, a kevéske fékút. Üdvös elhatározás valamely igen gyér forgalmú úton begyakorolni a helyes reakciókat, fogásokat – kis sebességnél kezdve, majd egyre felbátorodva, rendesen haladva is.

A fekete krónikákból kimaradva, az út- és látási viszonyoknak megfelelően.