Ki a legjobb anya?

A Netmums megbízásából készült kutatás eredménye jól rávilágított a társadalmi elvárások nehézségeire. Óriási a nyomás az anyákon, hogy jó szülők legyenek, s ezért akár füllenteni is képesek ahelyett, hogy őszintén beszélnének a problémáikról.

Sokan nem mondanak igazat például arról, mennyi idejük van a gyerekükre, mennyi időt töltenek a párjukkal, vagy milyen anyagi nehézségekkel néz szembe a háztartásuk.

Ötezer anyát kérdeztek meg arról, szokott-e füllenteni, illetve ha igen, miről. Negyedük szépít, ha arról kérdezik, mennyit engedi tévét nézni a gyerekét, míg ötből egy ugyanezt teszi, ha arról van szó, milyen gyakran játszanak együtt.

A felmérés egyik résztvevője például arról beszélt: volt, hogy annyira fáradtnak érezte magát, hogy ledőlt inkább aludni, míg másoknak azt állította, azért nem válaszolt a telefonhívásokra, mert a gyerekeknek készített sütiktől épp túl lisztes volt a keze. Egy másik anya pedig bevallotta: amikor ismerőse arról beszélt, hogy egy órára korlátozta gyermeke napi videojátékkal töltött idejét, bár az nyilvánvalóan nem volt igaz, rávágta, hogy ő is így tett, s szigorúan csak a lecke elkészítése után engedi játszani (ami ugyancsak nem felelt meg a valóságnak) – olvasható az ELTE hírlevelében.

Ezek a füllentések azért okoznak problémát, mivel az anyák az egymáshoz hasonlítások miatt olyan spirálba kerülnek, melyből csak egyre nagyobb hazugságok árán lehet felülemelkedni, s azt mutatni, hogy valóban ők a legjobb anyák. Az adatok szerint tízből kilenc anya hasonlítja magát más szülőkhöz. Ráadásul azok számára még fontosabb a pozitív önkép kialakítása, akik messzebb élnek tágabb családjuktól. A valótlanul idealizált szülőkép azonban a visszájára fordulhat, hiszen ezzel még nagyobb stressz és feszültség generálódik az anyákban, akik az alaptalan elvárásoknak igyekeznek megfelelni.

A szakértők hangsúlyozzák: az anyaságban mindenki csak önmaga versenytársa, s az eredményességhez azt kell nézni, mi a legjobb a gyermeknek és a családnak.