Írjon igazat a szerződésbe!

Az eladó a szerződésben leírta, hogy az ingatlan tulajdonjogát csak akkor írhatják a vevők nevére, ha az egész vételárat kifizették, ugyanakkor engedte, hogy a házba a vevők beköltözzenek. A vevők csak az írott szerződésben szereplő négymilliót fizették ki. A dologból per lett, amelyben a bíróság kimondta, hogy a felek színlelt szerződést kötöttek, a leplezett szerződésben magasabb vételár szerepelt, a különbséget, illetve ennek kamatait a vevőnek meg kell fizetnie. A vevő ezután sem utalta át az összeget.

Az eladók türelme 2003-ban elfogyott, felszólították a vevőket, hogy teljesítsenek, különben elállnak a szerződéstől. A vevők azt mondták, hogy banki hitelből tudnak csak fizetni, ehhez azonban az kell, hogy a nevükre írathassák a házat. Az eladók ezt nem akarták, elálltak a szerződéstől, arra hivatkozva, hogy a vevők többéves késedelembe estek, ezért nekik a szerződés teljesítéséhez már nem fűződik érdekük. Kérik vissza a házat, kérik az eltelt évekre járó használati díjat, ők pedig visszaadják a kifizetett vételárrészt – kamatostul.

A vevők szerint az eladók joggal való visszaélést követtek el, amikor nem járultak hozzá, hogy a nevükre írassák a házat, holott erre szükség lett volna ahhoz, hogy banki hitelt kapjanak. Másrészt a másfél millió, amit számukra az első perben megítéltek, nem volt része az adásvételnek, vagyis nem a vételár része volt, hanem pénzkövetelés – ilyen módon az, hogy a vevők azt nem fizették ki, nem jelent szerződéses késedelmet, amely megalapozhatná az érdekmúlást. Végül azért is rosszhiszeműek voltak az eladók, mert elálltak a szerződéstől annak ellenére, hogy a vevők ügyvédi letétbe helyezték a másfél milliót – igaz, csak öt évvel a második per kezdete után, 2008-ban.

A bíróság az eladóknak adott igazat: az első perben megítélt összeg a vételár része volt, az eladók nem éltek vissza a jogukkal azzal, hogy nem íratták át a már nyolc éve nem fizető vevők nevére az ingatlanjukat, és rosszhiszeműek sem voltak azért, mert tizenhárom év pereskedés után már nem fogadták el az eredetileg kialkudott vételárrészt. Az eladók visszakapták a házat, illetve az eltelt időre szóló használati díjat is megítélte nekik a bíróság. Ugyanakkor az illeték körüli himi-humi tizenöt év pereskedésükbe került.