Káros-e a magasabb vérzsírérték?

A zsírok a szervezet anyagcsere-folyamatainak egyik fő energiaforrása. Egyrészt az étkezés során kerülnek a szervezetbe, de a legnagyobb részben a májban keletkeznek. Tárolásukra a zsírsejtek szolgálnak, melyeknek több fontos szerepe is van. Egyrészt szigetelik a szervezetet a hidegtől, másrészt hozzájárulnak a sérülésekkel szembeni védekezéshez. Ezen felül a sejthártya, az idegrost-hüvely és nem utolsósorban az epe nélkülözhetetlen összetevői.

A vérben a két legfontosabb zsír a koleszterin és a triglicerid. Ezeket határozzák meg, amikor a vér zsírtartalmát vizsgálják. Tudjuk, hogy nem mindegyik koleszterin növeli az érelmeszesedés, a szívinfarktus és a stroke kockázatát. Az a koleszterin, amit az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) szállít, növeli, míg amit a magas sűrűségű lipoprotein (HDL) szállít, csökkenti az érbetegség kockázatát. Az előbbit rossz, míg az utóbbit jó koleszterinnek ismerik a köztudatban.

A magas vérzsírértékek megnövelik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Akinek a koleszterinértéke meghaladja az 5,2, a trigliceridé pedig az 1,6 mmol/l-t, zsírszegény étrendet kell követnie. Sokszor a diéta melletti gyógyszeres kezelésre is szükség lehet a kívánatosnál magasabb értékek rendezéséhez. Bármilyen nehéz is, a betegségek megelőzéséért a legtöbbet mi magunk tehetjük életmódunk sok-sok akaraterőt igénylő megváltoztatásával. Nem árt tudni, hogy a magas vérzsírértékek csökkentése nem csak diétával, de rendszeres mozgással is lehetséges. Magas lipidértékeknél az alkoholt is kerülni kell.

A koleszterin és a triglicerid magas szintje azzal, hogy felgyorsítja az érelmeszesedés kialakulását, idő előtt okoz szívinfarktust, agytrombózist – hogy csak a leggyakoribb, visszafordíthatatlan következményekkel járó kórokat említsük. Ezért is fontos a diéta, a rendszeres mozgás, s amennyiben szükséges, az orvos előírta gyógyszeres kezelés maradéktalan betartása.