Eladták a feje fölül a házat

A férj elköltözött a házból, majd az asszony tudta nélkül eladta azt valakinek, a bevételből kifizette az adósságát, a maradék pénzt pedig zsebre vágta. Képzelhetik az asszony megrökönyödését, amikor a vevő megjelent, hogy lehet kiköltözni.

Az asszony pert indított volt férje és a vevő ellen. Arra hivatkozott, hogy a családjogi törvény szerint minden, amit a felek a házasság ideje alatt közösen szereznek, fele-fele arányban a tulajdonuk: ingatlan esetében ez ritka példája annak, amikor ingatlan-nyilvántartáson kívül is tulajdont lehet szerezni. Ebből az következik, hogy az asszony részben tulajdonos volt. Így az ő tudta nélkül eladni a lakást jogellenes, vagyis a szerződés semmis.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény szerint azt kell tulajdonosnak tekinteni – míg az ellenkezőjét nem bizonyítják –, akinek a tulajdonjoga szerepel a nyilvántartásban. „A jóhiszemű szerző javára az ingatlan-nyilvántartást – az ellenkező bizonyításáig – (…) akkor is helyesnek és teljesnek kell tekinteni, ha az a valóságos helyzettől eltér. (...) Jóhiszemű jogszerzőnek minősül az, aki az ingatlan-nyilvántartásban bízva, ellenérték fejében szerez jogot.”

A per fő kérdése az volt, hogy a szerződést meg lehet-e eredményesen támadni. Nyilvánvaló, hogy a férj átvágta volt nejét, de amennyiben a szerződés érvényes, akkor a lakás a vevőé, a férjnek pedig nincs pénze kifizetni az asszonyt, mert a vételár nagy részét az adósság fejében elvitte a bank. Míg ha a szerződés érvénytelen, akkor a lakás megint a házaspáré, és a vevő követelheti a férjtől vissza a vételárat – valószínűleg eredménytelenül.

A bíróság úgy döntött, hogy a szerződés érvényes. Ezt azzal indokolta, hogy a nyilvántartáson kívüli tulajdonszerzésre csak a felek egymás közötti viszonyában lehet hivatkozni, jóhiszeműen, ellenérték fejében tulajdont szerző harmadik féllel szemben nem. A vevő rosszhiszeműségét az asszonynak kellett volna bizonyítania, ez a bíróság szerint nem sikerült. Pedig elgondolkodtató, hogy lehet-e egy vevő jóhiszemű, aki nem veszi észre, hogy a lakásban, amit megvásárolni készül, egy magát tulajdonosnak tartó illető lakik.