Nem ment a csekk, jött a baj

Egy férfi elmulasztotta befizetni a kötelező gépjármű felelősség biztosítás csekkjét. Április elseje volt a határidő, de csak május 18-án fizette be. A következő negyedévben újfent kapott csekket, amit ezúttal egy hónap késéssel fizetett be.

Család-otthonDr. Tanács Gábor2011. 07. 19. kedd2011. 07. 19.

Fotó: papirstore

Nem ment a csekk, jött a baj Fotó: papirstore

Augusztus ötödikén a házastársa az autóval balesetet okozott, ezzel kapcsolatban elindult az ügyintézés. A biztosító helytállt a kárért, ezenkívül októberben újfent megküldte a negyedéves díjról szóló csekket a biztosítottnak, aki ez alkalommal idejében be is fizette. Viszont utólag a biztosító mégis úgy értékelte a helyzetet, hogy a kötelező felelősségbiztosítási szerződés május 30-án megszűnt, mivel a törvény kimondja, hogy ha valaki harminc nappal elmarad a biztosítási díj befizetésével, akkor a szerződés megszűnik.

A biztosítottnak az volt az ellenvetése, a biztosító nem értesítette őt arról, hogy megszűnt a szerződése, sőt továbbra is ügyfélként kezelték, értesítőket és felszólítókat kapott, a díjakat pedig késedelemmel ugyan, de befizette. Még fél évvel azután is kapott csekket, hogy a szerződése, úgymond, megszűnt.

A biztosító azt állította, hogy egy nyilvántartási hiba miatt nem érzékelték, hogy a késedelmes díjfizetés miatt megszűnt a szerződés. Ugyanakkor ennek ellenkezőjét látszott bizonyítani, hogy a kiküldött elszámolásokban a befizetések dátumai a valóságnak megfelelően szerepeltek. Ennek alapján valószínűbbnek látszott az a forgatókönyv, hogy a biztosító egészen addig inkább az ügyfél megtartására törekedett, amíg nem tudatosult bennük, hogy ezzel együtt egy többmilliós kártérítést is a nyakukba vesznek.

Ugyanakkor a polgári törvénykönyv világosan fogalmaz: a szerződés megszűnik a harminc napnál hosszabb díjfizetési késedelem esetén. A biztosított azzal védekezett, hogy a törvény azt is írja: „a fejezet rendelkezéseitől a biztosítási szabályzat és a felek szerződése a biztosított, illetőleg a kedvezményezett hátrányára a törvény kifejezett engedélye nélkül nem térhet el”.

A bíróság a biztosítottal értett egyet: a fenti paragrafus alapján a felek szerződése a biztosított javára eltérhet a főszabálytól. A biztosító a szerződést fél évvel a díjfizetés elmulasztása után is létezőként kezelte, közös megegyezéssel fenntartották a szerződést a késedelem ellenére. Ezért a szerződés nem szűnt meg májusban, és a biztosítónak helyt kellett állnia a kárért.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek