Túl sok barátnő?

Bár jóval lazább a háztartásvezetése, mint az enyém, a fiamnak ez láthatóan nem okoz gondot. A 28 éves menyem egyetlen tulajdonságát furcsállom. Nem értem, egy fiatalasszonynak – aki ráadásul most várja a második gyermekét – miért kell ennyi barátnő. Van először is három lány még a középiskolából: ők négyen, ha esik, ha fúj, minden hónap első szerdáján együtt vacsoráznak, s utána órákig beszélgetnek, nevetgélnek, mintha ma is még süldőlányok lennének. Hármuk közül az egyik a főbarátnő, vele naponta felhívják egymást. Van aztán még két anyuka, akikkel a játszótéren barátkozott össze: körülbelül egyidősek a gyerekek, sokszor csinálnak közös programokat. Kinga ráadásul be-bejár a munkahelyére, mert bár gyesen van, érdekli, hogy ott mi újság. Onnan is jár hozzá rendszeresen két kolléganője, azokkal is sokat nevetgélnek, pletyiznek. Aztán még a Hollandiában élő barátnőjét is említhetem, vele rengeteget levelezik. Sőt a szomszédból az egyik fiatalasszonnyal is mindennapos jó viszonyt ápol.

Egyszerűen nem értem, hogy mire kell mindez. Persze, nem nyaggatom ezzel a menyemet, de tényleg nem értem: kevés neki a férje? Miért nem a gyerekkel foglalkozik még többet? (Amúgy jó anya.) Vagy, ha már annyi a felesleges ideje, miért nem valami hasznossal tölti, mondjuk kötéssel, varrással, vagy akár bővíthetné a konyhakertjét is. Nekem soha nem volt barátnőm, mindig csak a család érdekelt…
Üdvözlettel: Ilona

Kedves Ilona!
Nem tartom a levele miatt rossz anyósnak. (Különben is: olvasóink meg én bármilyen témát megbeszélhetünk, senkinek nem kell magyarázkodnia.) Nem érzek rosszindulatot a töprengésében, de azt igen, hogy ön és Kinga nagyon másképpen gondolkodnak a világról. Itt nemcsak generációs, hanem alkati különbözőségről is beszélhetünk. Csak közhellyel tudok válaszolni: nem vagyunk egyformák. Az egyiknek mindig csak a családján jár az esze, meg hogy miképpen dolgozhatna még többet. A másikban buzog az életkedv, szeret dumálni, nevetgélni, pletyizni a hozzá hasonlókkal. (Bevallom, ma¬gam az utóbbi típushoz tartozom, nekem is sok a barátnőm.) Ettől még a menye jó anya és jó feleség, de hiszen ezt ön is elismeri. Ne problémázzon ezen, örüljön neki, hogy a fiatalok jól megvannak egymással. Kívánom, ennél nagyobb baja soha ne legyen a menyével.
Üdvözlettel: Ujlaki Ágnes