Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Azt hiszem, a Kutyapostában még soha nem olvashattak kedvcsinálót kutyás könyvről – teszem hozzá, a Kutyapostás sem ajánlotta saját Artúrkönyvét sem e hasábokon, pedig éppenséggel volna miért… –, de ez egyszer hadd tegyek kivételt a K9 kommandó címet viselő kötet kapcsán.
A Kutyahűség és a Kutyakommandó szerzője, Kovács Violetta ismét a négylábú katonák világába vezeti el az olvasót.
De mit is jelent a K9, ahogy a világon mindenütt hívják a kommandósok kutyáit? Tulajdonképpen a latin nyelv sajnálatos nem tudása miatt terjedt el a betűszó, a II. világháborúban, Pearl Harbor szétbombázása után. Az amerikaiak hazafias érzelmektől vezéreltetve felszólították a kutyatulajdonosokat, hogy adják át kedvenceiket a hadseregnek. Ám a kutya latin nevét: a canine-t a kissé egyszerű amerikaiak nem ismerték, annyit értettek csak ebből, hogy nine, ami kilencet jelent. A ca-ból meg lett a K, s így együtt született meg az amúgy tel¬jesen értelmetlen K9, amely azóta is a harcoló vagy a rendőrségi kutyákat jelöli.
Ezek a négylábú hősök ma is ott vannak a harctereken, bombát keresnek Irakban, Afganisztánban; az USA hadseregében 2700 katonakutya teljesít szolgálatot. Közülük minden bizonnyal a leghíresebb a malinois fajtájú Kairó, aki részt vett Oszama bin Laden likvidálásában. A bűnüldözésben is mind nagyobb szerep jut a rendőrkutyáknak: betörőket, drogdílereket, gyilkosokat juttatnak rács mögé, és teszik mindezt gyakran életveszély közepette.
Ez a könyv róluk szól, a világ legfélelmetesebb elit egységeinek harcosairól. Az izgalmas és igaz történeteket egyedülálló – akciók közben készült – fotók illusztrálják. Természetesen megismerhetjük a magyar bomba- és kábítószer-kereső kutyákat és a Terrorelhárítási Központ szőrös kommandósait is.
A Kutyapostás bevallja – miközben minden tisztelete a négylábú harcosoké –, maga ismeretlen ezen a terepen. Mi több, rendíthetetlen civilként leginkább csak a szeretet hatásában bízik, ami meglehet, nem a legjobb tanítója egy kommandós kiképzésnek… Épp ezért remekül mulatott akkor is, amikor az egyik barátja kutyaiskolába küldte kicsit gyávácska óriás schnau¬zerét, és elkövetkezett a végső vizsga csúcspontja, a csibészelés. A „csibész”, ahogy kell, szaladgált, kiabált, de a kutya csak ült szép nyugodtan. A csibész egyre közelebb jött, és a vastagon bepólyált karját egyre közelebb lóbálta a schnauzer feje körül. A kutya nézte, nézte egy ideig, aztán komótosan felállt, s egyetlen mozdulattal szétharapta a „rosszember” bokáját. Mikor az üvöltve elterült a földön, a kutya visszaült a helyére, a csibészelés részéről befejeződött.
Hát valahogy így működik egy civil terrorelhárító…
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu