Adózzon a dohányos?

Finnországnyi, azaz ötmillió ember hal meg évente a világon a dohányzás okozta megbetegedésekben. E szám az Egészségügyi Világszervezet szerint 2025–2050 között tízmillióra is emelkedhet. Ám a szenvedélyes dohányosok leginkább csak legyintenek, ha a nikotin okozta végzetes kórokra figyelmeztetik őket. A középkorú férfiak körében az elhalálozásokért a légzőrendszeri megbetegedéseknél kétharmad, a rákosoknál ötvenszázalékos, a szív- és érrendszeri kórokban szenvedőknél egyharmadnyi arányban a dohányzás felelős.

– Sokan érvelnek úgy: lám, a szomszéd Pista bácsi is megérte a százéves kort, bár végigfüstölte az életét. Pedig a nemdohányzókhoz képest a pöfékelők többsége 10-15 évvel korábban hal meg! – figyelmeztet dr. Mucsi János tüdőgyógyász főorvos, a Gödöllői Dohányzásmegelőzési Program vezetője. – A függőség mértéke és kialakulásának gyorsasága pedig egyénenként változó. Aki pszichésen kiegyensúlyozatlan vagy beteg, nagyobb valószínűséggel lesz a dohányzás rabja, mint a makkegészséges – elemez dr. Mucsi János. – A dohányos anyák újszülöttei a kelleténél korábban, alacsonyabb testsúllyal és IQ-val születnek, mint a nemdohányzó kismamák csecsemői. A dohányos szülők gyermeke sűrűbben betegszik meg, felnőttként pedig gyakrabban éhezik a nikotinra.

A tüdőgyógyász szerint a dohánytermékek adójának egyszázalékos emelése és egészségügyi felhasználása jelentős lépés lehet a megoldáshoz:

– Már ez az összeg fedezné a dohányzás-megelőzés és a leszokástámogatás költségeinek jelentős részét. Ugyanakkor a nemdohányzók védelmére hozott törvény szigorúbb betartatása is roppant fontos – érvel a főorvos.

A dohányzás miatt megbetegedettek ellátása, a költségvetésből emiatt kieső bevételek együttes összege évente eléri a 350 milliárd forintot. A „füstbe ment” milliárdokkal szemben a dohányadóból 256 milliárd forint folyik be az államkasszába – vagyis az egyenleg csaknem 100 milliárd forint mínusz.