Halogatott kicsinyek

Eddig még soha nem volt ilyen magas hazánkban a 30–35 éves nők közt a gyermektelenek aránya: e korosztály több mint egyharmada még nem szült. Nem kevesen oly későre halasztják a gyermekvállalást, hogy már biológiai koruk miatt nem képesek teherbe esni.

– Régebben azt tartottuk ideálisnak, ha a nő az első gyermekét 18 és 30 éves kora között hozza a világra, manapság ez azonban már túllépi a 30 évet. Az orvostudomány igyekszik minél inkább kitolni az időpontot, amikor az asszony még vállalhat gyermeket, ám ne feledjük: a nő elsősorban biológiai lény, s genetikailag meghatározott, hogy a szervezete mely életkorig alkalmas a szülésre – magyarázza dr. Hernádi László, az egri Markhot Ferenc Kórház osztályvezető főorvosa.

A szülész-nőgyógyász szerint számos rizikóval járhat a túl késői várandósság. Közismert, hogy 35 éves kor után a nők termékenysége csökken, kevesebb az életképes, egészséges petesejt, így a teherbeesés is egyre nehezebb. Gyakoribb a terhesség korai szakaszában előforduló vetélés, aminek hátterében pedig zömében olyan magzati kromoszóma-rendellenességek állnak, melyek kockázata a szülők korával egyenes arányban nő. A korosabbaknál a magzat kihordását már egyéb társbetegségek is nehezíthetik – például cukorbaj, magas vérnyomás, szívproblémák –, de nagyobb eséllyel fordulnak elő ízületi és gerincgondok is. A koraszülés, illetve a szülés alatti szövődmények kockázata is megnövekszik, de a fájásgyengeséggel vagy a méhlepény rendellenességeivel is gyakran kell számolni. Ezért is különösen fontos, hogy az asszonyok felkeressék a lehetséges nehézségekre fényt derítő szűrővizsgálatokat.

– A későn jött gyermek különösen nagy kincs, mégis szerencsésebb, ha a tervezett utód az anya negyvenéves kora előtt születik – figyelmeztet a főorvos. A negyvenes éveikben szülő nők ugyanis lelkileg is nehezebben kezelik az új helyzetet, hajlamosabbak a túlzott aggódásra. Nem véletlen, hogy jobbára közülük kerülnek ki azok, akiknek kifejezett kívánsága a császármetszés.

A biológiai ellenérvek ellenére az utóbbi másfél évtizedben csaknem 4 és fél évvel emelkedett a szülésre vállalkozó magyar nők átlagéletkora, s a diplomás hölgyek rendszerint 30 éves koruk körül alapítanak családot. Vélhetően a világjelenségnek számító halogatásból is fakad, hogy az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb gond a meddőség: hazánkban nagyjából minden ötödik pár hiába vár a gyermekáldásra. Akadnak, akik csakis orvosi segítséggel, lombikprogrammal juthatnak utódhoz. Jelenleg csupán öt beavatkozást finanszíroz a társadalombiztosítás, akadnak hát, akik azért lobbiznak, hogy e számot megemeljék. A terméketlenségi problémák egy része azonban már azzal is elkerülhető volna, ha a fiatalok az ideális életkorban válnának szülővé.