Miért lettünk társas lények?

Az első főemlősök még egyedül éltek és kutattak élelem után éjszakánként. Több millió éve ez megváltozott, s az éjjel helyett a nappalok váltak aktívvá. Az élet a világosban azonban sokkal több veszélyt rejtett magában, ezért az főemlősök csoportokba álltak össze, hogy így könnyebben megvédhessék magukat a ragadozók támadásától.

Korábbi kutatások úgy vélték, hogy a főemlősök társadalmi csoportjai fokozatosan alakultak ki, a mostani – a Nature folyóiratban megjelent – tanulmány szerint azonban a társas hajlamunk eredete sokkal inkább a nappali tevékenységünk kezdetével hozható kapcsolatba.

Az Oxford Egyetem kutatói ma élő főemlős csoportokat tanulmányoztak, összevetve 217 másik főemlős faj evolúciós kapcsolatainak adataival, hogy ebből összerakják a csoportos viselkedés kialakulásának legvalószínűbb módját. Kiderült, hogy a főemlősök szociális viselkedésüket az őseiktől örökölték, és az egymáshoz közelálló fajok viselkedése jobban hasonlít egymásra. A többi főemlőstől eltérően, az ember az egyetlen, aki rugalmasan tudja kezelni a különböző kapcsolati rendszerekben betöltött szerepét: a szűk családban, nagycsaládi körben, monogám vagy poligám kapcsolatokban is.

D. Suzanne Shultz, a kutatás vezetője szerint ez a rugalmasság csak az embereknél fejlődött ki, aminek hátterében a mentális fejlettség szintje áll: minél intelligensebb egy csoport, annál összetettebb szociális életre képes.