Szerepcsere házon belül

A XIX. század második felében jelentek meg az első, gyermekneveléssel foglalkozó könyvek, ezek kizárólag az anyákhoz szóltak. Az apákat meg sem említik, szinte azt sugallva ezzel, hogy csupán a nők alkalmasak a gyereknevelésre. Még a XX. század második felében is csak annyiban bátorítják az apákat a gyerekek gondozásában való részvételre, hogy az anya néhány órára pihenhessen. A női munkavállalással párhuzamosan viszont a férfiakkal szemben mind erőteljesebb elvárás lett, hogy vállaljanak nagyobb szerepet a háztartásban és a gyereknevelésben.

– Ellentmondásos helyzetben vannak a mai férfiak – mondja Spéder Zsolt, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója, aki a közelmúltban fejezte be kutatását arról, hogy a mai magyar közvéleményben milyen elképzelések és elvárások élnek a férfiak családban betöltött szerepéről. – A legtöbben azt várják, hogy a férfiaknak a pénzkereset legyen az életcéljuk, ugyanakkor fontosabb legyen számukra a családdal eltöltött idő, mint a többletjövedelem-szerzés. Az ellentmondás abban is fellelhető, hogy milyen feladatokban tartják fontosnak az apa részvételét: a népességnek mindössze 34 százaléka szerint lényeges, hogy az apa aktívan részt vegyen a pelenkázásban, öltöztetésben, etetésben. A csecsemőgondozó férfi rokonszenves ugyan, de nem igazán férfias a nők számára. A közvélekedés szerint egyértelműen az a legfontosabb, hogy az apa biztonságot nyújtson gyermekének, és éreztesse vele az érzelmeit, szeretetét.

Külföldön egyre elterjedtebb, Magyarországon még mindig kevés férfi dönt úgy, hosszabb vagy rövidebb ideig otthon marad. A gyesen vagy gyeden lévő apák száma itthon évek óta változatlan: a gyermeket nevelő családok mindössze 5-6 százaléka dönt úgy, hogy az apára bízza a gyerekneveléssel járó feladatokat. Svédországban 1995-ben vezették be a kizárólag férfiaknak kivehető időszakot, ennek köszönhetően az apák 69 százaléka megy szülési szabadságra hosszabb-rövidebb ideig. Németországban 2008 óta működik az apahónapok rendszere, de más országokban is van kidolgozott modell. Nálunk ennek hiányával magyarázható, hogy a magyar kispapák nem éreznek ellenállhatatlan késztetést az otthon maradásra. A jelenlegi szabályok szerint gyedre és gyesre mehetnek, ám az első hat hónapban járó, a fizetés 70 százalékának megfelelő összegű terhességi és gyermekágyi segélyt csak az anya veheti igénybe.