Csodálatos összefogás egy életért

Az édesanya, Pappné Imre Krisztina példátlan összefogásról mesél. Az asszony három gyermekével és második férjével Miskolcról költözött az ónodi albérletbe. A 14 éves Zoltán, a 12 éves Rita és a 7 esztendős Adrienn után, a múlt év január 1-jén születtek meg a házaspár közös gyermekei, az ikrek: Máté és Réka. A fiatalasszony a terhessége alatt tudta meg, hogy szívbeteg, s áprilisban derült égből villámcsapásként érte őket a hír, hogy a 12 éves Rita is az. Állapota ráadásul olyan súlyos, hogy új szív nélkül nem élhet sokáig. Rögtön bekerült a fővárosi Országos Kardiológiai Intézetbe, a Haller utcai szívklinikára. Az új szívre szerencsére csak novemberig kellett várnia.

– Rita betegsége mindent megváltoztatott – mondja Krisztina. – Állandóan Pestre jártam, teljes árú jeggyel, ami minden tartalékunkat felemésztette. Gyesen vagyok, rokoni segítség híján – szüleink közül már csak párom vak édesanyja él – egyedül a férjemre támaszkodhatok. Míg Ritánál voltam, főzött, mosott, vasalt, bevásárolt, ellátta a gyermekeinket, s most is nagyon sokat segít.

A Rita műtétjéről készült röpke tévés bejátszás után – melyből kiderült, hogy steril szobára és speciá­lis diétára lesz szüksége – a környező falvakból, Miskolcról, de még a Dunántúlról is beindult a segítségáradat. A helyi önkormányzat bevezettette a vizet, mozgósította a karitatív szervezeteket. Az ónodi iskola összegyűjtötte egyik, 30 ezer forintos gázszámlájuk összegét. Magánemberek kétautónyi tartós élelmiszert, babaruhákat, tisztítószereket hoztak, ikerkocsiból kettőt is. Rita steril szobájához egy dunántúli cégtől a kórházakban használatos, baktériumellenes falfestéket kaptak.

Budapestről is sorra jöttek a csomagok: ruhák, élelmiszerek. Kaptak pénzadományt is. A polgármesteri hivatal tűzifát hozatott, mert a házban, ahol laknak, bent van a gáz, de Rita szobáját csak fafűtéses kandallóval lehet melegíteni, mivel a gázfűtés nála gombás fertőzést okozhat.

– Gyönyörű karácsonyunk volt – csuklik el az asszony hangja. – Igaz, Rita és az osztálytársai csak az ablakon át láthatták egymást a fertőzésveszély miatt, de így is megható és szép volt a találkozás. Egyelőre az orvosain kívül csak velünk és a testvéreivel érintkezhet közvetlenül. Fél évig nem mehet közösségbe, tömegközlekedési eszközökre nem szállhat. Rita sokáig szoros kontroll alatt áll, gyakran kell Pestre vinnünk, s a betegszállítás bizonytalan. Nekünk pedig se autónk, se jogosítványunk nincs. Ráadásul nemrég az is kiderült, hogy az egyéves Rékánk olyan emésztési betegségben szenved, hogy csak speciális tápszert ehet, ami a támogatással együtt is drága. Most háromféleképpen kell főznöm, de szívesen teszem. Hiszem, hogy minden megoldódik, mert ami eddig történt, az maga a csoda. Én sose kértem senkitől, s most idegenek csak hoznak és adnak. Nincs rá szó, mit érzek... Köszönöm mindenkinek!