Ennyit tegyünk meg az egészségünkért!

Az idei fővárosi alvásvilágnap orvos előadói arról győztek meg, hogy egyre kevesebbet és egyre rosszabbul alszunk. Száz éve még 9 órát szántak eleink a pihenésre, ma azonban túlpörget bennünket a teljesítménykényszer. A mesterséges fény, a tévé és a számítógép becsapja a születéstől halálig bennünk ketyegő biológiai órát. Ha lefekvés előtt egy-másfél órával is a vibráló képernyőt bámuljuk, azt az üzenetet küldjük agyunknak, hogy déli verőfény van. Ezt pedig még a baglyok sem tehetik büntetlenül: az orvosok szerint a korán fekvő, korán kelő, pacsirta típus a normális, míg az éjszakázó baglyokat már megrontotta a civilizáció.

Életünk harmadát ágyban töltjük, de nem mindegy, hogyan. A modern kor ártalmai és a stressz nem hoznak könnyű álmot: az emberek harmada alvásproblémákkal küzd. Elég négy napon át egy-egy órával kevesebbet aludni, máris megsínyli a szervezetünk. Ártalmas lehet az óraátállítás is. Jó hír viszont, hogy mindenki meggyógyítható – állítja dr. Hermánné Fogarassy Éva pszichológus. Az alvásterapeuta szerint nem felejthetjük el, hogy bio¬lógiai lények vagyunk: már az alkonyat óráiban olyan idegi változások kezdődnek, melyek ráhangolnak a pihenésre. Az alvás kőbe vésett program az idegrendszerünkben, de ha ezt összezavarjuk – például azért, mert váltott műszakban dolgozunk, sokat repülünk más időzónákba, hajnalig az interneten szörfölünk –, felborul az egyensúly. Ilyenkor újra kell tanulni az elalvást, s az átszoktatás 2-3 hétig tart. A terápia azt ígéri: akkor sem muszáj forgolódni és bárányokat számlálni, ha szorongó, zűrös időszakot élünk. (Amúgy az őz sem álmatlan aznap, mikor megkergette a farkas…)

A munka, a szabadidő és az alvás egy-egy lába a sámlinak. Ha a három láb közül valamelyiket lefaragjuk, felborul az egész és leesik róla az ember – magyarázza dr. Félegyházy Zsolt pszichiáter, a stockholmi Karolinska Egyetem kutatója. Az alvás–ébrenlét ritmusát úgynevezett óragének szabályozzák. Tizenöt éve tudjuk, hogy az agyunk nem állandó massza, hanem képes újratermelni magát. Éjjel hasznos munka folyik az agyban, ekkor szerveződnek újra az idegsejtek, s ez a tevékenység éjfél és éjjel egy között a legaktívabb. Ha nem alszunk eleget, romlik a tanulási képességünk, a memóriánk, nehezebben tudunk koncentrálni. Aki alváshiányban sínylődik, nagyobb eséllyel lesz depressziós, az agytérfogata kimutathatóan csökkenhet.

Üres fej, üres has, üres hólyag – ezt az egyszerű tanácsot adja Halmy László professzor azoknak, akik nyugalmas álomra vágynak. Az életmódszakértő szerint az alváslét is éppoly fontos része az életünknek, mint az ébrenlét, ezért jó, hogy egyre több kutatás foglalkozik vele. A hatvanas évek óta, mióta spórolunk az alvással, egyre gyakoribb az elhízás, és a két dolog összefügg. (Aki tehát éjjel kettőkor kifosztja a hűtőt, kétszeresen is bűnöz…) A szervezet akkor regenerálódik a legjobban, ha igazodunk a természetes, belső ritmushoz – ez vezényli ugyanis a hormonok termelődését, az anyagcsere folyamatait, a méregtelenítést. Ha kipihenten szeretnénk ébredni, érdemes hát éjfél előtt ágyba bújni. A nappali szundikálástól sem tiltott el senkit a professzor: – Láttunk már vadakat a déli órákban az erdőn, mezőn szaladgálni? Az állatok természetes szokása, hogy ilyenkor pihennek – a mediterrán népek is jól teszik, hogy szentnek tartják a sziesztát. Nem csoda, ha sokan a munkahelyükön kis híján elbóbiskolnak ebéd után. Amikor csak lehet, kora délután szenderegjünk egy-egy órácskát, ezzel sokat tehetünk az egészségünkért!