Vérre megy a vashiány

Fáradt, figyelmetlen, aluszékony? E tünetek nem csak a tavaszi fáradtság, de bizonyos hiánybetegségek velejárói is lehetnek. Ha például a szervezetünk nem jut elegendő vashoz, a vörösvérsejtek nem tudják megfelelően ellátni legfontosabb feladatukat, az oxigénszállítást. A következmény: vashiányos vérszegénység, ami világszerte népbetegségnek számít.

Család-otthon2012. 03. 13. kedd2012. 03. 13.

Kép: véradás orvos műtét segítség egészségügy ellátás elte 2011 02 24 Fotó: Kállai Márton

Vérre megy a vashiány
véradás orvos műtét segítség egészségügy ellátás elte 2011 02 24 Fotó: Kállai Márton

Becslések szerint több mint egymilliárd ember szenved vérszegénységben (anémiában) – adta hírül az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Elsősorban az Afrikában és Dél-Ázsiában élő gyerekek és a nők érintettek. A kutatások szerint 500-600 millió ember betegségét a vashiány okozza.

Az egészséges működéséhez szükséges nyomelemeket szervezetünk nem képes előállítani, ezért ezek pótlásáról gondoskodnunk kell. Az egyik ilyen alapvető építőkő a vas, amit normális körülmények között a táplálékkal veszünk magunkhoz. Naponta átlagosan 6 mg vas kerül be a szervezetünkbe – ebből mindössze 1 mg szívódik fel –, holott az ideális mennyiség 14 mg lenne. A vashiányért elsősorban táplálkozási szokásaink és a nem megfelelő minőségű élelmiszerek fogyasztása tehető felelőssé, de okozhatja erős menstruáció, terhesség, vérvesztéssel járó baleset és műtét, emésztőszerv-rendszeri, valamint daganatos betegség is. Idősek és vegetáriánusok esetében a vas rosszabb felszívódása, hasznosulása jelenthet problémát.

Feltűnik, ha kevés
A vérszegénység rontja a szervezet oxigénellátását, hátrányosan befolyásolja az olyan létfontosságú szervek működését, mint amilyen az agy és a szív. A vashiány jellemző tünetei: fáradékonyság, figyelmetlenség, szapora szívverés, étvágytalanság. Megnő a fertőző betegségek gyakorisága, a bőr szárazzá válik, töredeznek a körmök, hullik a haj. Vashiány gyanúja esetén a háziorvos vérképvizsgálattal győződik meg a vér vas- és hemoglobinszintjéről. Kikutatja, hogy a háttérben nem rejtőzik-e más betegség is.

Töltsük fel a raktárakat!
Jól hasznosuló vasforrások az állati eredetű táplálékok – például a vörös húsok és a belsőségek –, a zöld leveles növények, a hüvelyesek, a csonthéjasok, a mák, a tökmag, a spárga és a vörösbor is. Ugyanakkor egyes élelmiszerek – például a tej, fehér kenyér, tea, kávé és az alkoholos italok – gátolhatják a vas felszívódását. Súlyosabb esetekben – orvosi rendelvényre – gyógyszerekkel vagy vasat tartalmazó táplálékkiegészítőkkel tölthetjük fel szervezetünk kiürült vasraktárait.

Fontos tudni!
Az esetek 80%-ában a nőket érinti a vashiányos vérszegénység.
A vér alacsony vasszintje növelheti a veszélyes vérrögök kialakulásának kockázatát.
Az élelmi rostok gátolják a vas felszívódását.
Egyes vaskészítményeknek lehetnek gyomor- és bélrendszeri mellékhatásai.
Vaspótláskor elegendő mennyiségű C-vitamin beviteléről is gondoskodjunk.
A céklát a népgyógyászat régóta alkalmazza a vérszegénység gyógyítására: bár sok vasat nem tartalmaz, de elősegíti a vörösvértestek regenerálódását és képződését.
A spenótnak és a sóskának viszonylag magas (4-4,6 mg/100 g)
a vastartalma, de a bennük lévő oxálsav gátolja a felszívódását.
Anyatejjel táplált csecsemőknél 4-6 hónapig nem kell vashiánnyal számolni, mert az anyatejből rendkívül jó hatásfokkal szívódik fel a vas.
Nagy mennyiségben a vas is mérgező!

Hány mg vasat tartalmaz 10 dkg?
Kenyér 0,8
Rizs 1
Zöldbab 0,6
Zöldborsó 1
Szárazbab 7
Paraj 4
Burgonya 0,6
Sárgarépa 0,3
Vöröshagyma 1,6
Mák 22
Csirkehús 3
Sertéshús 1
Tehéntej 0,2
Tojás (1 db) 1,4

 

Ezek is érdekelhetnek