Amit az izmokról tudni kell

Szervezetünkben háromféle izom dolgozik: a szív-, a sima- és a harántcsíkolt izom. A szívizom tudatos agyi szabályozás nélkül működik, a sejtek működését speciális ingerképző központok hangolják össze. Idegi és hormonális jelzések alapján gyorsítják vagy lassítják a szívritmust. Ha intenzív testmozgást, nehéz fizikai munkát végzünk, a vázizmoknak több vérre van szükségük, ezért a szív gyorsabban kezd verni, biztosítva a kívánt többletet.

Simaizom található például a bél vagy a húgyhólyag falában. Lassan és ütemesen húzódnak össze, a szervek így továbbítják a bennük lévő anyagokat. Simaizom változtatja meg a szemlencsénk alakját, amikor fókuszálunk. A szívizomhoz hasonlóan akaratunktól függetlenül működik.

A harántcsíkos (vagy váz-) izmok adják a szervezet legnagyobb tömegű izomszövetét. Többségének a működését tudatosan irányítjuk. Testünk minden helyváltoztató moz¬gásában szerepet játszanak, még akkor is dolgoznak, amikor egy helyben állunk.

Párban járnak
Mivel az izmok az összehúzódásukkal idézik elő a mozgást, a vázizmok csak húzással képesek a csontok és így a végtagok mozgatására. Ez az oka annak, hogy az izmok, izomcsoportok többsége párban működik: az egyik behajlítja az ízületeket, az ellentétes oldalon lévő másik pedig kiegyenesíti.

Az erő bennük rejlik
Az izmok a működésükhöz szükséges energia java részét a szőlőcukor oxidációjával nyerik. A szőlőcukor – glükóz – az elfogyasztott táplálékból származik, az oxigén pedig a belélegzett levegőből. Mindkettőt a vér juttatja le az izmokba és a szervezet egyéb sejtjeibe.

Kemény munkában
Amikor kemény munkára fogjuk az izmainkat, jóval több energiára van szükségünk, mint nyugalmi állapotban. Szívünk és tüdőnk ilyenkor fokozottan dolgozik, hogy elegendő szőlőcukor és oxigén jusson az izmokhoz. Néha azonban előfordul, hogy a vérkeringés nem fedezi ezt az igényt, ilyenkor a szervezet tartalékaiból fedezi a glükózhiányt. Ám egy idő után a tartalékok is kimerülnek, s az izmok elmerevednek, fájni kezdenek. Ez addig tart, míg vissza nem fogjuk a mozgás intenzitását vagy meg nem állunk pihenni.

Ha sérül az izom
Az izomhúzódásokat az izom túlzott megnyújtása okozza. Az érintett területen fájdalom, ideiglenes mozgáskorlátozottság léphet fel. Kezelése alapvetően négy lépésből áll: jegelés, fáslizás, felpolcolás, pihentetés.

A testünkben a szívizom dolgozik a legtöbbet. Pihenés nélkül naponta mintegy 7200 liter oxigéndús vért pumpál. Izomrostjai összhangban húzódnak össze és ernyednek el, nem egészen egy másodpercenként. Megerőltető fizikai munka során a terhelésük akár háromszáz százalékkal is nőhet.

Harapáskor állkapcsunk izmai akár 90 kg nyomásnak megfelelő erővel zárhatják össze fogainkat.

Az izmok működése során hő keletkezik, ez tartja a testhőmérsékletünket 37 Celsius-fok körüli értéken. Nyugalmi állapotban testünk hőjének 16 százalékát termelik az izmok, ám testmozgáskor ez az arány jelentősen megnő. Ha testünk nagyon lehűlt, reszketni kezdünk: izmaink így termelnek több hőt.

Az arcizmok jellegzetessége, hogy némelyikük nem tapad a csonthoz, csak a bőrhöz. Így már csekély összehúzódás is elegendő ahhoz, hogy a bőr ráncolódjon, tehát megváltozzon az arckifejezésünk.

Egy lépéshez 54, míg egy mosolyhoz „csupán” 17 izom összjátéka szükséges. Azt, hogy a kezünket kinyissuk, majd összezárjuk egy tárgy körül, az alkar és a kézfej 35 izmának működése teszi lehetővé.