Betűünnep papíron innen és túl

Csillogó szeműek szívják magukba a friss könyv illatát. „Még meleg”, hangzik a könyvespultokról. Vadásszák az újdonságokat. Nem mohón és agresszívan, hanem a gyöngyszemet kutatva. Nincs pénz mindenre. Amúgy is annyi minden sorakozik a polcon, amit el kell olvasni. Mentegetőzünk. Mark Twain szavaival: „A klasszikus az, amit senki se szeretne elolvasni, de mindenki szeretné, ha elolvasta volna.” A XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon járunk, nagy szeretetben a könyvek iránt.

Grönlandul – segítve a nyelvtörőben megbotlott olvasót: grönlandi nyelven – folyik a köszöntő a fesztiválmegnyitón. Északi férfiak és nők énekelnek a színpadon hófehér csizmában, de kicsit sem fagyos hangulatban. Mi ok is lenne a rosszkedvre? Idén – a hazánkban elsősorban Duna-esszéregénye kapcsán ismert és népszerű olasz író, Claudio Magris mellett, aki a fesztivál díszvendégeként átvehette a Budapest Nagydíjat – a skandináv országok és Finnország vendégeskedett nálunk a könyvfesztiválon, a magyar kiadók ezúttal több mint 120 kötettel ünnepelték az északi régió irodalmát. Olyan írólegendákkal találkozhattak a magyar olvasók, mint a svéd Hakan Nesser, a norvég Jostein Gaarder (akinek a Sofie világa című könyvéből minden magyar lakosra legalább három kiadott kötet jutna) vagy az idén 83 éves, szintén norvég Kjell Askildsen. Izgalmas felhozatal.

Ilyen kifinomultak és érdeklődőek lennének a magyar olvasók? Igen, bár a könyvpiaci helyzet nem ezt mutatja. Persze most költeni nehéz, sőt! Hiszen még mindig két lábbal a válságban ragadva állunk, és az, hogy az olvasási éhségünk még mindig farkas, csak szomorít a helyzeten. Ne búsuljunk, azért olvasni olvasunk, fejlődik az olcsókönyvpiac, az antikváriumok szaporodnak, kölcsönsorsra jut a családi könyvtár.

És olvasunk mi digitálisan is, művelődünk online, interneten keresztül. Mark Twainhez visszakanyarodva: „Az az ember, aki nem olvas könyvet, semmiben sem különbözik attól az embertől, aki nem tud olvasni.” Avítt a maxima. Fogalmazzuk újra a mester szavait: az „aki nem olvas könyvet” tétel helyett helyesebb az „aki nem olvas nyomtatott könyvet” elgondolás…

Könyvfesztivál számokban:
4 nap
350 program
300 könyves újdonság
20 neves északi vendég
120 kiadott kötet a vendég országokból
a belépő 500 Ft volt, amit le is lehetett vásárolni

Az Év kiadója: Kossuth Kiadó
2. Magvető Kiadó
3. Agave Könyvek Kft.

Az Év fővárosi könyvesboltja: Libri Allee könyváruház
2. Írók Boltja
3. Alexandra Párizsi nagyáruház

Az Év vidéki könyvesboltja: a soproni Cédrus
2. esztergomi Babits Mihály Könyvesbolt
3. váci Líra Könyvesház

Az Év hangoskönyve a közönségszavazás alapján: Weöres Sándor A teljesség felé című verseskötete
(Kossuth–Mojzer Kiadó), Rátóti Zoltán tolmácsolásában

Az Év hangja, szintén a nagyközönség döntése szerint: Mácsai Pál