Elhagyott apák

Hatalmas a terem és a várakozás, ám annál kisebb a létszám. Öten ülünk az ANK Művelődési Házban az elvált apák pécsi klubjának alakuló fórumán: az igazgatónő, az újságírónő – folytassam a sort? Akadnak azért érintettek is, hárman. De Trefák Attila, a klub szervezője nincs elkeseredve. Volt min edződnie: a válás után három kisfia kétszáz kilométerre került el tőle. Bevezetésként erről mesél. Hogy reggelente már nem arra ébred, amint a gyerekek bebújnak a takarója alá, csiklandozzák a talpát, együtt kacagnak, a kicsi meg a hasán ugrál. A nagyobbikkal mindig repülőst játszott: betette a lavórba, úgy utazták körbe a szobát. A pillantásukból tudta, mire készülnek. De a közös mindennapok megszűntek. És a hiány fáj.

– Nem lehetek már a részük úgy, ahogy egy családban. Nem kapom tőlük még a csintalanságot sem. Mikor ki kellett költöznöm a közös otthonunkból, a legnagyobbik fiam nyolcéves volt. Beledugott a dobozba egy cetlit, az állt rajta: „Apa, szeretlek!”

Ezért is gondolta, hogy ezt az üzenetet a nevében viselhetné a leendő klub. Ahova nem azért jönnének az apák, hogy keseregjenek. Amúgy sem szokásuk a sírás, se másutt, se egymás vállán. Nyomja azt könnyek nélkül is sok teher: a rászakadó magány, a megalázottság, az elértéktelenedettség érzése mellett gyakran komoly anyagi problémák. A tartásdíj mértéke ugyanis ma – a túlórákat, másodállást is beleértve – a mindenkori adózott jövedelem 15-25 százaléka, gyermekenként. Jól keresőknél ez nem jelent gondot, de ha valakinek a százezer forintos nettó fizetéséből a felét levonják, még albérletre se marad pénze. Hogy tudná így hétvégente magához venni a gyerekeket? – kérdezik, miközben nem vitatják a másik oldal igazát: ennyi pénz mi két gyerek nevelésére? Inkább magukba fordulnak vagy szívinfarktust kapnak, ahogy történt Trefák Attila egyik barátjával is. Ez adta a végső lökést, hogy létrehozza a klubot, vagy ahogyan ő nevezi: az apacsaládot. Lenne itt sok közös program, sport, kirándulás és beszélgetés – ha lenne hozzá tagság. Hol vannak hát az érintett apák?

– Félnek – mondja az egyik jelen lévő fiatalember, Gábor – vagy a pénzt hajtják. Én a válás után otthagytam a bejelentett munkámat, azóta is feketén dolgozom, csakhogy a kislányomra több jusson.

– Szerintem a fásultság miatt nem jönnek, egyszerűen értelmetlennek látják. Úgyis az anyán múlik, hogy tudunk-e a gyerekünkkel normális kapcsolatot tartani – vélekedik Imre, majd hozzáteszi –, odáig kellene eljutni, hogy a polgári bíróságon az apákat egyenrangú félként kezeljék. Ez lenne a legnagyobb eredmény.

S hogy mi volna még ennél is nagyobb? Ha a szerelem elmúltával az emberség megmaradna. Ha másért nem, hát azért, aki nem kérte az életét és nem akarta a válást. Akinek nincs exanyukája vagy exapukája. Csak szülei vannak. Ha meghagyják neki.
 

Rendőri segítséggel
Most nem alkalmas, gyere máskor – mondja az anya, és becsapja az ajtót az apa orra előtt. Az apa meg csak áll – kezében esetleg a a születésnapi ajándék – és tehetetlen. Egyes országokban létezik végrehajtási lap, amit ilyenkor az apa bemutat az első rendőrnek, aki ennek alapján a kapcsolattartást hatósági eszközzel végrehajtatja. Az Elvált Apák Érdekvédelmi Egyesülete szeretné elérni, hogy a kapcsolattartási végrehajtási la¬pot nálunk is bevezessék.

Apai jogon
A családjogi viszonyokat egy hatvanéves (az 1952. évi IV.) törvény rendezi, ez mára elavult. Elég csak arra gondolni, hogy a kapcsolatok harminc százaléka élettársi, a gyerekek egyharmada pedig házasságon kívül születik. A törvény válás esetén az egyik szülőnek – általában az anyának – szinte kizárólagos jogot ad, a jogaitól megfosztott fél pedig szünetelő szülői státusba kerül – kifogásolja dr. Hegedűs István, az Elvált Apák Érdekvédelmi Egyesületének elnöke. Az elvált apák helyzetének javítására és egyenjogúságának elősegítésére létrehozott egyesület elsősorban jogi tanácsadással segíti a rászorulókat és harcol a családjogi törvény felülvizsgálatáért. Ellenzi a könnyű válás intézményét, és támogat minden olyan intézkedést, amely segíti a családbarát közfelfogást. Vallja, hogy a sok válás és az azt követő hercehurca is oka a népességfogyásnak: nem csak az apának, de sokszor a környezetének – testvéreinek, barátainak és gyerekeinek is – elmegy a kedvük a gyerekvállalástól. (www.elvaltapak.hu)

Kin csattan az ostor?
„Tehetetlenül kell végignéznem, ahogy a volt feleségem tönkreteszi a gyerekeimet, személyiségzavaros embereket
nevel belőlük – telefonált egyik olvasónk Miskolcról. – Három és fél éve váltunk el, végül is az én hibámból.
Azóta a volt feleségem egyfolytában bosszút áll, a legszörnyűbb módon: a gyerekeket használja eszközül. Olyan szinten neveli őket ellenem, hogy hiába hozom el őket a láthatásra, szinte azonnal haza akarnak menni. Előtte jó kapcsolatom volt velük, különösen a lányommal. Most már szinte látni se akarnak.” Mit mond erre a jogász, dr. Hegedűs István? – Kormányrendelet mondja ki, hogy azok az esetek, amikor a szülő rossz irányba befolyásolja a gyermekét, akadályozza a kapcsolattartást, kimerítik a kiskorú veszélyeztetése fogalmát. Ilyenkor az apa a jegyzői gyámhatósághoz fordulhat és kérheti, hogy az jelöljön ki az anya mellé családgondozót, aki szakemberként segíthet a probléma kezelésében. Amennyiben nem történik változás, a helyzet a gyerekek apához való áthelyezéséhez is vezethet.

Megoldás: a megegyezés
Közös szülői felügyelet – ez lenne a legkevésbé rossz megoldás, ha a válás már elkerülhetetlen. Ez annyit jelent, hogy a gyermek idejének egyik felét az édesanyjával, a másikat az édesapjával tölti. Feltétele, hogy mindkét szülő egyazon településen éljen, vagy egyikük vállalja, hogy a gyermek ugyanabban az iskolában tanuljon. A bíróság csak költözés esetén avatkozik be. A jelenlegi törvény szerint a közös szülői felügyeletet mindkét félnek kérnie kell, így Magyarországon csupán 5-6%-ban valósul meg. – A közös szülői felügyeletet a skandináv államokban, a legtöbb nyugat-európai országban és Szlovákiában is elegendő az egyik félnek kérni. Szeretnénk, ha ez a törvénymódosításba Magyarországon is bekerülne – mondja Hegedűs István.