Helyes életmód receptre

– 1990-ben végeztem, az orvostudományban két évtizede tevékenykedem – mondja a doktornő. – Tíz éve vagyok természetgyógyász, a tánccal is azóta foglalkozom. Reggelente, amikor elmegyek edzeni, leteszem a gyerekeket az iskolába, a reggeli kávé helyett sportolok, délelőtt egy órát csoportos mozgásórán veszek részt. Öt évvel ezelőtt egy tavaszi reggelen, ahogy kinéztem az ablakon, azt mondtam: ez az élmény nem lehet csak az enyém, hanem meg kell osztanom másokkal is a sport, a tudatos egészséggondozás örömét.
Akkor jött ez az ötlet, hogy holisztikus egészségnapot szervezzek. Ennek van egy elméleti része, amikor az egészségről, annak fontosságáról, a betegségek megelőzésének lehetőségeiről, a megelőzés klasszikus orvosi módjairól és az alternatív utakról beszélek. A természetgyógyászat mellett a másik szakág a homeopátia; gyakorlatilag így jön össze az alternatív és a klasszikus medicina. Az elméleti oktatás után pedig jön a gyakorlati megtapasztaltatás, a sportos programon való kötelező részvétel. Tehát az első rész számomra az elmélet, a szellemi tudás, míg a második a gyakorlat, a fizikai aktivitás, amiben a sportot domborítottam ki. Ezt közös ebéd követi, ami egyben a fizikai erőnket, testi jólétünket biztosító táplálkozás mind elméleti, mind gyakorlati megtapasztaltatása. A program befejező része a lelki gyógymód, amit az adott helyszín atmoszférája és aurája, a beszélgetés lehetősége biztosít az interaktív kapcsolatteremtés során.
Öt évvel ezelőtt tehát megvalósítottam a holisztikus egészségnapot. „Receptre” írom fel a mozgást, a felelősségtudatos egészséges életmódot, a helyes táplálkozást, és tudatosítom, hogy a mozgás egymagában is gyógyszer bizonyos betegségek megelőzésében és terápiájában. Másrészt hatalmas élmény, örömforrás, boldogság-terápiás lehetőség, ami akkor a legjobb, ha belülről fakad. Nem csupán kötelezően előírva, hanem belső kényszer hozza létre. Ezt rendszeresen végezzük, hogy folyamatos legyen a hozzászoktatás.

– Mindannyian az utunkat keressük. Mi ez az út, és önt ki segítette az útkeresésben?

– A fő kérdés számomra, hogy miért kerültem abba a szerencsés helyzetbe, hogy gyönyörű, egészséges gyerekeim vannak? Ha négy gyermeknek lehetek a boldog édesanyja, akkor kötelességem magamat rendben tartani. Ha én rendben vagyok, akkor azt tapasztalom, hogy a körülöttem lévők is jól érzik magukat a bőrükben. Anyaként jól kell éreznem magamat ahhoz, hogy százszázalékosan tudjak teljesíteni. Egy nő optimális esetben két dolgot adhat: tejet, ami táplálja a gyerekeit, és mézet, ami a boldogság, az édes élet szimbóluma. Boldogságot akkor tudok adni, ha magam is boldog vagyok, ha pozitívan élem az életemet, nem hagyom magamat lesüllyedni a hétköznapok szürkeségébe, a külső negatív hatásokba. Muszáj kihúzni magamat a földből, és megtalálni azokat a technikákat, amelyektől fizikailag, lelkileg, szellemileg egyensúlyban vagyok. Számomra erre kiváló technika a sport, ezen belül a latinos táncos mozgás. Olyan technikát találtam, amit nem párban kell űzni, hogy azok a nők is el tudjanak jönni, akiknek nincs párjuk, de szeretik a jó zenét és igénylik a mozgást.

– Ezen az úton lehet önhöz csatlakozni, vagy mindenkinek elölről kell kezdenie? A túlsúlyos gyógyulni vágyó nyilván nem kezdhet salsával.

– Bevezetésként bekapcsolja a zenét és lágyan elkezd mozogni. Azt vettem észre, hogy ha zenét hallgatok, elkezdek mozogni akár a konyhában, akár a gyerekek mellett. Ha én ezt tudatosan összekötöm a speciális lépésformákkal, a tánccal, ahol másképp mozog a láb, a kéz, meg oda kell figyelnem, amit az edző mutat, meg a tükörre is, é arra, hogy mosolyogni is kell. Mindez olyan szinten elfoglalja az agyamat, hogy nem tudok mással foglalkozni. Ennek következtében ez a foglalkozás a legkiválóbb stresszoldó technika. Én azt mondom, hogy űzzük a sportot, a táncot, a mozgást – és működik a stresszkezelési technika.
Orvosként tudom, hogy három dolog lényeges a szakmánkban: a példamutatás, a hitelesség és a szakértelem. Erre büszke vagyok, ezért sokat dolgoztam, és nem akarom, hogy csak az enyém legyen e tudás. Bárki magáévá teheti, elszántság kell hozzá és mosoly. Ha nem mosolygunk, a szervezetünk is átáll a rossz hangulatra. Mindig elmondom, hogy igenis tessék mosolyogni, mert ha nem mosolygunk, akkor ez olyan kémiai folyamatot indít el, amely gyakorlatilag áthangolja a szervezetet. Egészen sejtszintig hat. Létezik a pszichoimmunológia: amilyen a pszichés állapotom, olyan lesz a hangulatom, s a testem viselkedése is. Ha jól érzem magam, akkor ez kifelé is hat.

– A holisztikus gyógyításról sokat hallottunk, de milyen a holisztikus életvitel?

– A holisztikától nem kell megrettenni. Az egységben való gondolkodást jelenti. Nem külön egy-egy betegséget vagy szervet gyógyítok, hanem az ember egészét. A pácienst kikérdezzük a családi betegségek előzményeiről, önmagáról, jobban belemegyünk a pszichébe, az élethelyzetekbe. A holisztika tehát egységes gondolkodásmód az emberekről, a világról és az életvitelről. Lényeges, hogy mit eszünk, mit iszunk, fontos a mozgás, nélkülözhetetlen, hogy jót aludjunk, hogy rekreálódjunk. Ez a fizikai oldal, de legalább ilyen fontos a lelki oldal: hogyan érezzük magunkat lelkileg, milyenek a belső gondolataink. A sors gyakran megtapasztaltatja velünk, hogy nemcsak a testtel kell foglalkoznunk, hanem a lélekkel is. A test és a lélek együtt van, s nemcsak bennem, hanem a környezetemben is. Nekem a holisztikus életvitel azt jelenti, hogy férjen bele egy napba a testi-lelki-szellemi létem és a környezetem gondozása.

– Egyik professzorunk a San Marco Szabadegyetem előadásán úgy nyilatkozott, hogy amelyik gyógyszernek nincs mellékhatása, annak garantáltan hatása sincs. A komplementer medicinákat azért szeretjük, mert általában nincs mellékhatásuk. Vitatkozhatunk az állítással?

– Már Paracelsus megmondta, hogy „egy szer kis adagban gyógyszer, nagy adagban méreg”. Nagyon fontos, hogy miből mennyit adunk a betegnek. Az orvos örök dilemmája, hogy ajánljon-e terápiás célokra olyan gyógyszert, aminek ismeri kellően a hatását és a mellékhatását. Van olyan gyógyszer, ami kis adagban kitisztítja a koronaereket, de nagy adagban tönkreteszi a májat. Vakon nem lehet terápiát ajánlani senkinek, csak ha ismerjük az összes szükséges adatot. A lényeg: mit, mennyit, meddig, miért, minek?

– A fitoterápia Maria Treben könyvének megjelenése óta reneszánszát éli hazánkban. A szerző májbetegségben halt meg. Túl lehet adagolni a növényi hatóanyagokat?

– Valóban fűben, fában van az orvosság, gondoljunk csak a gombára: nagyon nem mindegy, hol szedjük. Más, ha forgalmas, kipufogógázokkal terhelt út mellett, vagy ott, ahol nincs gazdálkodás. Nem mindegy, mit és mennyit használunk, és az hogyan van elkészítve.

– Időnként slágerré válnak egyes egzotikus növények, mint a szegfűszeg, ginzeng, macskaköröm. Van ezeknek valós alapja, vagy csak ügyes marketingfogás?

– Van valós alapjuk és természetesen nagy adag marketing is körülöttük. A ginzeng például nagyon jó immunerősítő, potencianövelő, serkentő, frissítő. Ha megnézzük a lakossági problémákat, hányan küzdenek potenciazavarral, hangulati ingadozással, akkor egy jó marketinggel nyilván sok pénzt lehet keresni ezen.

– Szinte egész eddigi életében mindig tanult. A gyógyító tevékenység és a család mellett hogyan tud időt szakítani a folyamatos tanulásra?

– Igyekszem a holisztikus életvitelt megvalósítani. Egy-egy napomba belefér a munka, a tanulás, a háztartás, a gyerekekkel való foglalkozás, a férjemmel való törődés és a sport. Ehhez nagyon pontos időbeosztás kell. A tanulás számomra stresszoldás, ráadásul eredménye is van. Az élethosszig tartó tanulás híve vagyok.

– Mit tanácsol olvasóinknak, mi az, amit feltétlenül tartsanak be, hogy elkerüljék a betegségeket, oldják a feszültségeket?

– Tudjanak örülni a napsütésnek is. Legyenek tudatosak: inkább sportoljanak, mint hogy később gyógyszert használjanak. Naponta 30 perc „szuszogtató” mozgás nagyon fontos az egészségmegőrzésben, a testsúlycsökkentésben és a stresszoldásban. Lehet ez tánc, kutyasétáltatás, két buszmegálló közötti gyaloglás is.