Májban lappangó veszedelem

A máj a szervezetünket fenyegető káros anyagok ádáz ellenfele. Betegségei megelőzhetők vagy idejekorán felismerve hatásosan kezelhetők.

Család-otthonBudai Horváth József2012. 05. 26. szombat2012. 05. 26.

Kép: májvizsgálat budai egészségközpont orvos doktor páciens beteg egészségügy 2012 05 13 Fotó: Kállai Márton

Májban lappangó veszedelem
májvizsgálat budai egészségközpont orvos doktor páciens beteg egészségügy 2012 05 13 Fotó: Kállai Márton

Heveny vagy krónikus gyulladásának (hepatitis) öt vírusa (A, B, C, D, E) közül a B és a C felelős a súlyos, nem ritkán életveszélyes megbetegedésekért. E kettővel – a Hepatitis Világszövetség adatai szerint – bolygónkon ötszázmilliónál is több ember fertőződött meg, s közülük évente másfél millióan halnak bele. A hepatitis B-vel szemben létezik védőoltás, ami akár egész életre szóló védettséget adhat; míg a hepatitis C – mely szinte kizárólag vér útján terjed – ellen nincs oltóanyag.

A hepatitis C vírus a legtöbbször – még a vérkészítmények rendszeres ellenőrzésének 1992-es bevezetését megelőzően – vérátömlesztés, műtétek során vagy a születéskor adott vérrel jutott a betegek szervezetébe, s ott akár 10–50 évig is tünetmenetesen lappanghat. Napjainkban a kábítószer-élvezők injekciós tűvel fertőződhetnek meg, de tetoválással, közös borotvahasználattal is a véráramba juthat. A fertőzés nem mutat fizikai tüneteket, a májenzim értékének emelkedése pedig akár a túlzott alkoholfogyasztásnak vagy a gyógyszerek mellékhatásának is betudható. A vírusfertőzés megállítása tehát rendkívül fontos feladat: a vírus a máj hegesedését idézi elő, ami a későbbiekben májzsugorodáshoz (májcirrózishoz), sőt a máj sejtjeiből kiinduló rákosodáshoz (Hepatocellularis carcinoma) vezethet.

A májzsugorodás elnevezés megtévesztő, mert a máj leggyakrabban éppenséggel megnövekszik, viszont a működő része lesz kisebb: göbök jelennek meg, a szerv szerkezete átépül. Gyakoriak a jóindulatú sejtburjánzások (pl. ciszták) is, de szerencsére nem jellemző rosszindulatúvá válásuk. A májzsugor kockázatát növeli a cukorbetegség, az elhízás (zsírmáj), néhány örökletes betegség, vegyszerek és egyes gyógyszerek hosszú távú hatásai, az anabolikus szteroidok. A májzsugorodásban szenvedő beteget a háziorvosa félévente ellenőrzi, aminek része a hasi ultrahangvizsgálat is. Ekkor a máj mellett az epehólyag, a hasnyálmirigy, a vesék és mellékvesék, a lép, a húgyhólyag is áttekinthető (sőt a nőknél a petefészkek, a férfiaknál a prosztata állapota is feltérképezhető). Az ultrahangos vizsgálattal a jó- és rosszindulatú elváltozások jelentős része már akkor felfedezhető, amikor még nincsenek panaszok.

Ma már nem csupán a májból kivett szövetminta elemzésével lehet a kóros állapotot megállapítani: a FibroScan készülék a kibocsátott lökéshullámok terjedési sebességét méri. A heges területek rugalmatlanabbak, rajtuk a hullám – ellentétben az ép szövetekkel – gyorsabban átjut. A mért értékek alapján állapítható meg a májkárosodás mértéke.

A májrák sokáig nem idéz elő tüneteket. A későbbiekben levertség, étvágytalanság, fogyás, láz, sárgaság, hasi vagy jobb bordaív alatti, illetve máj környéki fájdalom, a mellkason pedig viszkető, csillagszerű piros bőrelváltozás léphet fel. A laborvizsgálatoknál a májfunkciós értékek eltérése is gyanúra adhat okot. A májráknál az esetek háromnegyedében a hepatitis C-fertőzöttség, egyötödében az alkoholizmus, míg harmadsorban a hepatitis B vírus az eredendő kockázati tényező. Becslések szerint e veszedelmes kór csaknem egymillió honfitársunkat fenyegeti.

Ezek is érdekelhetnek